Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.
- 655 Más jel is mutat"arra, hogy a vármegyét a kisebb nemesek szervezetének tartotta, amelyen nekik kell eldönteniök,. mi látszik számukra célszerűbbnek, így 1660, október 25-én kelt levelében ^° bejelenti: a gyűlésen nem tud megjelenrd* Az alispánokat ugyan megerősiti székükbén, de a szolgabirák tekintetében a közgyűlésre bizza, kikről találják ugy, hogy tisztüknek nem feleltek meg; ezek helyett válasszák azt ? akit jónak látnak. Azt is mondhatnánk tehát, hogy Zrinyi messzemenően tiszteletben tartotta a vármegye önkormányzatát, így érezhették ezt a nemes vármegye tiszviselői is, az alispánok ugyan helyükön maradtak ezen a közgyűlésen, de néhány szolgabirót leváltottak, ^ tehát éltek a főispán által hagyott lehetőséggel, A főispán ilyen magatartására máskor is akad példa. Az 1654* március 16-án Sümegen tartott közgyűléshez intézett levelében szabad választást hagyott a gyűlésnek, hogy távollétében érdemi határozatot hoz-e, vagy az ügy tárgyalását elhalasztja. A közgyűlés élt is a lehetőséggel, határozatot hozott a sümegi és tihanyi várhoz kivánt várerősitési robotmunkák tárgyában, és egy alszolgabirót választott* * Zrinyi nem mindig ugyanazt a személyt bizta meg a közgyűlésen való képviseletével, hanem hol egyik, hol másik alispánt, hol a jegyzőt, hol más személyt, nehogy a közgyűlés akár a megbizott, akár állandó főispánhelyettest lásson benne. Az is megesett, hogy nem értett egyet a közgyűlés határozatával, de ilyenkor sem akadályozta meg a határozat végrehajtását, hanem más utón próbálta érvényre juttatni saját akaratát. 1649-ben pl. a megyei közgyűlés az országgyűlésre megválasztott követeket - Zrinyi távollétébén - arra utasította, emeljenek panaszt Keglevich Péter zalaegerszegi várkapitány ellen, amiért nem lakik állandóan Egerszegen. Zrinyi ez ellen nem tiltakozott, de külön levélben kérte Batthyány"Ádámot t mint Keglevich elöljáróját, pártfogolja Keglevichet, és mérsékletre intette a követet is, 2-* A megyegyülés igy akkora önállósághoz szokott, hogy egyik alispán ilyen módon nyilatkozott: "ugy végeztünk vala az elmúlt napokban,/ hogy Körmenden e hónak 30-án legyen a generális congregatio," Minthogy ő beteg"é nem tud elmenni, kéri a rendeket, a törvényszék megtartásának időpontját a körülményeket figyelembevéve tűzzék ki, 4 Ha a megye rendi önkormányzatának szempontjából nézzük a kérdést, akkor Zrinyiben nem egyszerűen hanyag tisztviselőt, hanem az önkormányzatot, tehát a megyei szervezetet tiszteletben tartó, esetleg azt éppen támogató vezetőt kell látnunk. Ez nincs ellentétben azzal, hogy Zrinyi a "Mátyás király életéről való elmélkedések"-ben a nemzeti abszolutizmus elméleti hivének mutatta magát. 25 ^ feudális abszolutizmus leglényegesebb vonása ugyanis a tartományurak hatalmának és a központi államvezetést meggátló nagyúri szövetségeknek teljes kiküszöbölése,, A nagyurakkal szemben Zrinyi államelméleti példaképe, Mátyás király is a vármegyékben szervezett középbirtokos nemességre támaszkodott. Ilyen jellegű központosított hatalomnak tehát nyilván Zrinyi szerint is szüksége lett volna a vármegyék nemesi önkormányzatára. Másfelől Zrinyi csak'elméletben,
