Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.

- 656 egy jövőben létesitendő nemzeti királyság abszolutizmusát tartotta kívánatosnak, A Habsburgok Bécsből irányított,, idegen érdekeket szolgáló abszolutizmusát veszélyesnek találta és ha alkalma nyilott, harcolt is ellene* ' jg harcban pedig a megyei önkormányzat hasznos szervezet lehetett. Zrinyi álláspontja nem jelentette azt, mintha teljesen odavetette volna a gyeplőt a közgyűlésen szereplő kisebb nemeseknek, hogy marakodjanak egymás között. így a megye egyik legfontosabb tisztviselői állásának /a megyei jegyzőének/ betöltése Zrinyi távollétében történt ugyan, de a választás előtt megkérdezték a főispán véleményét. És hogy mennyire az ő bizalmi embere a megválasztott Rabbi István - egyébként Veszprém megye jegyzője és királyi itélőmester is

2

? —. £$$ világosan mutatja, hogy egyik legközelebbi közgyűlésen őt bizta meg a képviseletével.

28 Az is előfordulj hogy katonai szükségből közvetlenül utasitja az egyik főszolgabírót jelentékeny ingyen munka kirendelésére, " Ez természetesen a nemességnek is alkalmas indokul szolgál arra, hogy Zrinyi távollétében ne határozzanak az országbírónak arról a javaslatáról: forditsák az adót várépitésre. ^° Nem tudjuk, mekkora szerepe volt Zrinyinek az 1655 • január 29-i közgyűlésen az országgyűlési követek részére adott részletes utasitás kidolgozásában. A jegyzőkönyv ugyanis az e közgyűlésen megjelenteket nem sorolja fel. Az azonban bizonyos, hogy van néhány olyan pontja,amely Zrinyi személyes érdekét is érinti, igy a nádorválasztás végrehajtása /l,p./, vámmentesség követelése a marhakereskedéssel foglalkozó nemesek részére - a szabad kir. városok polgárainak vámmentessége mintájára /5*P*/i a magyarországi harmincad alól mentességet élvező ausztriai, stájerországi stb. városok kedvezménye"fejében aa osztrák, stájer stb. határvám -.alóli mentesség követelése a magyar bor, termény stb. részére /l6,p,/. Ez valószinüvé teszi, hogy az utasitás összeállítására Zrinyi valamilyen módon befolyást gyakorolt. Márpedig ennek az utasításnak a szokásos közjogi követeléseken kivül /mint pl. hogy a magyar kancellária legyen független az udvari kancelláriától, a király gondoskodjék a végvárakról stb./ néhány figyelemre méltó programja is van. Így jogtalannak tartja az itélőmesterek vándorbiráskodását és tiltakozik ellene. Ehelyett rendes oktavális törvényszék összehívását kivánja /l3*pl/. Erélyes rendszabályok bevezetését tartja szükségesnek a gyámok elszámoltatására, és hiány esetén a gyám kártéritési kötelezettségének érvényesítésére, mert a gyámság alatt az árvák vagyona sorra elpusztul /I4.p./. Legérdekesebb a 10, pont, amely az állandó életveszélyben élő, vérét a haza védelmében ontó végvári katonaság számára az egyházi tized alól teljes mentességet kivan. Ez utóbbit az erősen lerövidített, de gondolatmenetében ezt az utasitást követő 1659. évi követutasitás is megismétli.^

1 A végvári katonák jobbára földmivelésből éltek, és ebben az időben állandó vitt tárgya volt, hogy közülük a nem nemesektől egyházi tizedet követeltek, ők viszont gyakorlatilag érthető módon ezt nem fizették,^

2 Zrinyi a vitáboia végvári katonaságnak fogta pártját* Ez természetes is volt, hisz a íizetetlen katonák úgyis gyakran megszök-