Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
- 63 aetőség az előirt utak.megkerülését a dolog sürgősségével indokolta* A határozatot most már kondicionálisban fogalmazták, mondván, hogy ily természetű dolgokban lehetőleg a két kormány tudtával kell eljárni* . Mindhiába. A háborús gépezet gyorsuló mozgása újra meg újra elébevágott a dolgok intézése hagyományos módjainak. Az az erő, amelynek képviselőjekéntBerchtold elindította a háborút, a Monarchia gazdasági életének egyre nagyobb területeit szoritotta a háború szolgálatába. Az 1916. július 3-1 közös miniszteri konferencián Tisza István, a hadvezetőség által előzetes minisztertanácsi határozat nélkül életre hivott ujabb ipari üzemekről szólva "bezieht sich auf die in früheren gemsinsamen Ministerkonferenzen betroffenén Vereinbarungen, laut d'enen dcír Kriegsminister bei allén Bestellungen, welche über die Deckung des laufenden Bedarfes auf die zur Sicherung der Kontinuitát des vollen Betriebes in den Industrieunternehmimgen notwendigen Zeit hinausgingen an die vorherlge Zustimmung der Regierungen gebunden sei. Er müsse zu' seinem Bedauern constatieren, dass das Krlegsminlsterium durch die Errichtung'ganz neuer Werke und Erweiterung der Bostehenden seine ••. \ Bgf ugnisse überschritt.en und eine schwere Verantwortung auf sich ge-<- . iaden habé," Nagyon érdekes az, amit Tisza tiltakozásához részben annak inrdokolásaképp, részben ujabb tiltakozás formájában fűzött. Az előző minisztertanácsi határozatok alapján kétségtelen, hogy nem elegendő - mondotta .-, ka hadügyminisztérium ipari létesítményeihez a kormányok könzultativ voturnát szerzi meg* Ujabb üzemeket csak a kormányokkal való teljes egyetértésben és előzetes minisztertanácsi határozatok alapján nzabad l.étesiteni. A hadügy szabálytalan eljárása különösen a magyar •: ipart sújtotta. A magyar ipar hátrányos helyzete múltbeli adottság, amrü.yen segiteni kellene. A hadügy azonban az uj hadiüzemekkel még jobban lenyomta a mérleg nyelvét Ausztria javára, 111. Magyarország kárára* Az üzemek nagyobb részét.ui. Ausztriában állította fel. -^"v A Mo~- ; jnarchia egyenetlen, ellentmondásos gazdasági szerkezetét tovább bontották,-még egyenetlenebbé tették a háború által kivánt intézkedések. A magyar ipari érdekek mellőzését nem Írhatjuk csupán az osztrák sovinizmus rovására. A háborús gépezet' igényeinek kielégítése nem tűrt halasztást, szükségképpen kellett tehát a hadügyminisztériumnak a fejlettebb gazdasággal rendelkező, a haditechnika egyre magasabb fokú szükségleteit gyorsabban és jobban fedezni képes Ausztriához fordulnia.. A panaszoktól,' természetesen, továbbra sem voltak mentek a közös miniszteri konferenciák tanácskozásai, jelezvén, hogy a gazdasági, élet háborús fejlődése, benne kivált azok az elemek, amelyeket technikainak neveztem, fölébe nőttek a közös minisztertanácsnak. Az 1917*:,' február 24-1 miniszteri konferencián, amely a német hadigazdálkodást és hadiipart maximális teljesítményekre szőritó Hindenburg-program osztrák-magyar vonatkozásairól tárgyalt, ismét a magyar kormány tagjai* Tisza és Tel.eszky állapították meg, hogy "das von der Heeresverwaltung aiLfgestellte. Program übersteige die' wirtschaftlichen Kráfte der Monarchie*"^-^* Ugyanakkor, jellemző módon ugyanazok, akiknek birálatában
