Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.
- 654 Zrinyit a főispánság vállalásában kétségkivül anyagi érdek is vezette. E rre egyebek között abból is következtethetünk, hogy hivatali teendőinek ellátásában kevés buzgalmat tanusitott. Nem volt hanyagabb, mint korábban a Bánffy vagy később az Esterházy főispánok, de ahhoz képest, hogy milyen fáradhatatlanul harcolt a törökök ellen, milyen kitartóan buzdította harcra az egész nemzetet, milyen eredményeket ért el később horvát báni székében, <? főispáni teendőivel keveset törődött..Főispánsága 19 év alatt Zala megye 50 közgyűléséről van tudomásunk, d e ezek közül csak hatról tudjuk biztosan, hogy Zrinyi megjelent rajtuk.-'-' Igaz ugyan, hogy csak 21 közgyűlésről bizonyítható az ellenkezője, mert ezek jegyzőkönyve felsorolja a jelen volt előkelőségeket, és a főispánt nem emliti meg köztük, némelykor pedig meg is irja, hogy kimentette magát, mert Bécsbe kellett mennie vagy Horvátországban tartott oktavalis törvényszéket, illetve a mozgósitott seregnél tartózkodott. A többi 23 közgyűlésről csak vá,zlatos feljegyzések tanúskodnak, vagy ha van is jegyzőkönyv, abban nem emiitik meg, kik voltak jelen, Lehet, hogy ezek közül néhányon Zrinyi maga elnökölt, de alkalmasint csak a fenti arányoknak megfelelően, Az is igaz, hogy ebben az évszázadban a többi zalai főispánok sem látogatták szorgalmasabban a megyegyüléseket* Zrinyi elődje Bánffy Kristóf az 1634 és 1644 között tartott 36 közgyűlés közül csak hat gyűlésen volt jelen, tízenháromról pedig bizonyosan távol maradt* Zrinyi utóda Esterházy Ferenc gróf pedig az 1671 és 1678 között tartott 17 közgyűlés közül csak három gyűlésen volt jelen, 17-ről pedig biztosan elmaradt. Zrinyi főispáni gondossága tehát nem volt rosszabb, mint a többi feudális nagyúré, de jobb sem. Távolmaradását természetesen indokolta az is, hogy állandó tartózkodási helyétől, Csáktornyától vagy Nova Curia-tól szinte három napi járóföldre 18 tartották a közgyűléseket: az 50 közgyűlés közül ötöt Sümegen, 45-öt pedig Körmenden. A megyei törvényszéket ugyancsak e két helyen tartották, 24-*et Sümegen és 9ret Körmenden. Zrinyi azonban meg sem kísérelte, hogy a közgyűléseket az ő várába vagy legalább ahhoz közelebb telepítse át, pedig később Esterházy a saját birtokára, Alsólendvára, Althan pedig /a Zrinyi birtokok XVIII. századi ura/ Ka~ r--' , iára s vagy éppen Csáktornyára hivott össze közgyűléseket. A Zrinyi, vagy akár a közeli Szécsy, Nádasdy birtokokon ugyanis kevés volt a birtokos nemes, a gyűlésre igyekvő nemesek többségének nehéz lett volna Zrinyi birtokára eljutni. Ok még Körmendnél is szivesebben jöttek öszsze Sümegen,. amelyet a keleti részek birtokosai könnyebben elérhettek. Abból, hogy Zrinyi nem a maga kényelmét, hanem a közgyűlésen megjelenni hivatott nemesekét nézte, arra kell következtetnünk, a megyét elsősorban a birtokos nemesség érdekvédelmi szervezetének tartotta, és belenyugodott, hogy a gyűléseket inkább az ő távollétében tartsák meg, csakhogy azok, akiknek érdeke a megjelenés, könnyebben odajuthassanak.
