Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Degré Alajos: Zrínyi Miklós zalai főispánsága / 652–659. o.

- 653 Ezért voltak z

ala megye főispánjai a XVI. század második és a XVII. század első felében többnyire a Bánffyak, a hatalmas alsólendvai uradalom birtokosai. Ezért lettek a XVII. század végén a megye főispánjai az Esterházyak, a Bánffyak alsólendvai birtokutódai, A szigetvári Zrinyi Miklós óta csaknem az egész Muraköz, a megye török hódoltságtól mentes részének körülbelül harmadrésze a Zrinyiek birodalma volt. A megyebeli nemességre tehát igen nagy befolyásuk volt. Érdeke lehetett a nagybirtokos urnák is, hogy abban a megyében, ahol nagy uradalmai feküdtek, ő legyen a legfőbb tisztség viselő- • je. Az adóbehajtás ugyanis a megye feladata volt, és a földesúrnak éppen nem volt mindegy, milyen eréllyel hajtják be jobbágyain az adókat, hiszen ha az állami adó túlságosan igénybevette teherbiró képességüket, kevesebb úrbéri szolgáltatást tudott behajtani rajtuk a földesúr. Zrinyi jobbágyai el is voltak maradva az adófizetéssel. 1640-ben még az 1636, évi, 1643-ban az 1638—1639* évi adónak rajtuk való behajtásával foglalkozott a megye közgyűlése.

4 Később Zrinyinek sikerült is elérnie, hogy a megyében szedett adó egy részét, - alkalmasint az ő jobbágyai által fizetett adót - Csáktornya várának épitésére forditsák, a császári hadsereg ellátására szánt összegből pedig aránylag kisebb összeg sújtsa az ő jobbágyait.^ Számottevő jövedelemmel is járt a főispánság. A megyei Ítélőszék által kirótt birságok jelentékeny része a főispánt illette.^ Nyilvánvalóan részt kapott a királyi vámjövedelmekből, sőt jelentékeny pénzbeli fizetése is volt.? Zrinyi Miklós pedig feudális ur volt, aki a korában szokásos vagyonszerzési eszközöket nem vetette meg.8 Van rá adatunk, hogy Bocskay János Belica nevű muraközi faluját & maga számára elfoglalta,9 Lényeges lehetett tehát számára a főispánságból származó jövedelem. Egyebek között azért is szüksége volt rá,mert - a nagy hadjáratokat nem is emlitve - állandóan jelentékeny katona^ságot kellett tartania, hiszen a kanizsai törökök szinte szünet nélkül jártak zsákmányszerző portyázásokra, hol az ő birtokaira, hol Zala északi része felé.10 Igaz, Zrinyi másképpen is gondoskodott katonákról. Csáktornya város polgárainak például - éspedig a sáncon kivüli külvárosiaknak is - minden úrbéri szolgáltatás, robot, vármunka alól fel- " mentést adott /csak a bortizedet és összesen évi 120 Ft censust tartva fenn/, hogy ennek ellenében a fegyveres várvédelmi szolgálatot ellássák, 1 Ez má.s Zala megyei váraknál, igy Lentin, Szentgróton, Keszthelyen" csak a.belső város lakóit illette meg, a külső város vagy polgárváros lakosai ott robotoló jobbágyok voltak,

1

^ De más katonái is voltak, Zrihyi Miklós és Péter 1638-ban kilenc muraközi faluban: Novakovecen, Dekanovecen, Szent-Viden, Torcsiscsén, Alsódomborun, Domasinecen, Dvorcsiscsén, Szélűiken és Újfaluban hajdúkat is telepitett öszszesen 79 jobbágytelekre, kifejezetten felmentve őket minden úrbéri szolgálat alól, viszont "istrázsára kelj gondot viselniek és valamikor az török beüth tápra /talpra/ állani és kardot vonni" kötelesek,^ Ez a hajdú telepit és nem volt a Zrinyiek egyedülálló eljárása a Dunántúlon sem. A Batthyányak jelentékeny számú hajdú telepítéséről is tudunk,*4 de ezek valószinüleg Csak követték Zrinyi eljárását.