Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bálint Ferenc–Szabó Ferenc: Ipartestületi iratok selejtezése: a Gyulai Állami Levéltár tapasztalatai / 639–651. o.
- 646 5Ü az ipartestületi betegsegélvző pénztári tevékenységgel • kapcsolatos jegyzőkönyvek, iratok, nyilvántartások. Ez az elméleti tagolás lényegében az ipartestületi tevékenység legfontosabb területeit követi, de a z iratkezelési gyakorlatban , természetesen sohasem alkalmazták teljes következetességgel",- A testületi iratok levéltári felállítási rendűének kialakításánál azonban ez a rendszerezés mindenképpen hasznosítható. A selejtezhetőség eldöntése is csak e tárgyi szétválasztás, körvonalazás szemmeltartása, elfogadása alapján képzelhető el. Az ügyvitelre és működésre vonatkozó iratanyag két, forrásértékben nagy különbséget mutató részre bontható; 1./ a testület tevékenységének alapvető dokumentumait jelentő elöljáróság! és közgyűlési jegyzőkönyvekre és 2./ a többségükben történetileg értéktelen és ennélfogva selejtezést" kívánó, általában nagy mennyiségű ügyviteli iratokra. Az ipartestületi iratanyagban végzett selejtezés tulnyömó**-; részt §Z utóbbiak kiemelését jelenti. A többi fő tárgycsoportban csak a gazdálkodásra, pénzkezelésre vonatkozó iratok és nyilvántartásokévá' lamint a békéltető bizottsági anyagok, továbbá a betegsegélyzést illető iratok között lehe'tnek olyanok, amelyeket kiselejtezésre lehet Ítélni. A további részletezés helyett függelékben közöljük a selejt tezhető ügyek jegyzékét - nem a teljesség igényével, hanem 4 ipartestületi fond selejtezésének tapasztalatai alapján,,- azzal a tudattal, hogy ezt az összeállítást még bővíteni lehet. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy a selejtezést végzők konkrét é,s mélyrehatóJ helyi és általános ismereteit a legrészletesebb jegyzékkel sem lehet pótolni. Mint minden selejtezési ügykörjegyzék, az általunk összeállított lista is csak a legegyszerűbb, legegyértelműbb esetekben igazit el általános érvénnyel. Minden levéltáros jól tudja, hogy egy ügydarab valódi forrásértékéből /s ezzel selejtezhetőségéró'l/ minden esetben csak annak kézbevétele után lehet megnyugtatóan dönteni.így az ügykörjegyzékek elsősorban elvi-tartalmu útmutatások és sohasem értelmezhetjük azokat betű szerint. A Gyulai Állami Levéltárban selejtezett ipartestületi fondók" számos példával szolgáltak erre nézve is. A különböző kisebb rendezvényekre /bálák, teadélutánok stb./ szóló meghívókat pl. általában selejtezni szoktuk. Békés megyében azonban két Európa-hirü nyomda /a gyomai Kner és a békéscsabai Tevan/ is gyakran készített igen szép, tipográfiai remeknek számító meghívókat ezekre a különben jelentéktelen alkalmakra. A két műhely rangját ismerve 9 a selejtezés során a tőlük származó összes meghívókat félretettük s velük a két neves nyomdára vonatkozó anyagunkat, a későbbi rendszerezés szándékával, hasznosan egészítet-
