Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bálint Ferenc–Szabó Ferenc: Ipartestületi iratok selejtezése: a Gyulai Állami Levéltár tapasztalatai / 639–651. o.

- 647 tük ki. Egy forditott előjelű példa: a békéltető bizottsági jegyzőkönyveket általában megőrzendőknek tartja a közgyakorlat. Tanulmányozásuk során azonban kiderült, hogy a minden vitás ügyben külön-külön felvett jegyzőkönyvek jórésze nem tartalmaz semmiféle lényeges adatot s igy részbeni selejtezésükre kerülhetett sor. Nagyon fontos teendő az ipartestületi iratok selejtezésének megkezdése előtt annak a pontos felmérése, hogy az ipartestülettel párhuzamos 1. fokú iparhatóság /városi tanács, polgármester, főszolgabíró/ anyagában melyik évből és milyen teljességben találhatók meg az iparengedélyek nyilvántartásai. vagyis az jparla.istromok

. Ha az I. fokú iparhatóság anyaga ilyen tekintetben hiányos, az iparengedély kiadásáról, iparszüneteltetésről, iparváltoztatásból, iparjogról történt lemondásról szóló városi tanácsi, polgármesteri vagy főszolgabírói véghatározatot nem szabad kiselejtezni! • . Ügyelnünk kell arra is, hogy az ipartestület területére illetékes kereskedelmi és iparkamara iratanyagának állapotáról előzetes tájékozódást szerezzünk. A kamarák fOndjai többnyire nagy hiányokkal maradtak meg, igy az ipartestületekhez küldött.kisebb jelentőségű leirataikat is célszerű megőrizni. /Esetünkben pl* sem az 1920 előtti aradi* sem pedig az 1920-1940 közötti szegedi kamarai iratok nem maradtak meg, s az 1940 utániak is töredékesek./ A selejtezés végrehajtását mind a négy testületnél egybekötöttük a tanoncszerződések, segédlevelek és mestervizsgára vonatkozó iratok ki" gvü.itésével

. Ezzel az igen gyakori kereséseket meggyorsítjuk s évtizedek múlva, amikor a szakképzettség igazolására már nem keresik őket, talán a gyors selejtezéshez is módot teremtünk, \ • Néhány szó az ipartestületi iratok történeti f orr ás értéké r ől A ^gazdaságtörténeti, valamint a helytörténeti kutatások eddig töb~bekZközott az ipartestületi iratok feltárására sem terjedtek ki jelentősebb mértékben, A kutatókban - s a levéltárosok tekintélyes részében is - általános az a közhit, hogy az ipartestületi anyag lényegében tanoncszerződésekből, segédlevelekből s más efféle, csak aránytalanul nagy munka befektetése után használható, nyilvántartásokból áll, könynyebben kiaknázható források nem is találhatók benne. A selejtezéssel egybekapcsolt, futólagos feltáró munka, s az annak alapján készült kijegyzések - mint az alábbi néhány példával szemléltetjük - éppen ennek az ellenkezőjét bizonyitják.