Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sáry István: A felszabadulás és az élet megindulása Győr város közigaz6gatási ügymenetének tükrében / 626–639. o.
- 632 főispánjává. Vélsz Aladárt pedig a polgármesteri tisztségben a Nemzeti Bizottság is megerősítette, A város törvényhatósági bizottsága a Nemzeti Bizottság küldötteiből 1945* június 1-én ült először össze Vélsz Aladár elnökletével. Az ülésen Vélsz Aladár ideiglenesen viselt polgármesteri megbízatásáról lemondott, majd a közgyűlés egyhangúan Udvaros ^-stvánt választotta polgármesterré, A választás ellen törvényes határidőn belül panasz nem merült fel és a közgyűlés döntését a Belügyminisztérium is"jóváhagyta. A város polgármesterhelyettese a választásról augusztus 17~i jelentésében számolt be a főispánnak* Jelentése szerint a demokratikus pártok és szakszervezetek májusban több alkalommal ülést tartottak és közösen megállapodtak abban, hogy Udvaros István legyen a polgármester. Pályázathirdetést is mellőzték, mert Udvaros a demokratikus pártok bizalmát birta.28— Áprilisban a szovjet parancsnokság kivánságára Újvárosban és : Révfaluban közigazgatási kirendeltségek, népkonyhák felállítására ke— rült sor, melyek a központi közigazgatási szervezet végleges kiépülésével megszűntek, A rendszeres közellátás április közepe után indult meg. Az cissz.es győri fogatok igénybevételével megkezdődött az élelmiszer beszállítása a város területére s igy sikerült jelentős mennyiségű burgonyát, gabonanemüt biztositani az ellátatlan lakosság számáTa * Az élet megindításában, irányításában a város törvényhatósági bizottságának megalakulásáig döntő szerepe volt a megyét és várost- öszszefogó Nemzeti Bizottságnak. A termelés megindításában a becsületesen dolgozó munkásság tette meg a kezdő lépést* A Koestlin gyár vezetőségének, üzemi bizottságának jegyzőkönyvei, a munkásság öntudatos helytállásáról, a közérdeket elsődlegesen szolgáló magatartásáról tesznek tanúbizonyságot. Április 5-én a munkások öntevékenyen láttak hozzá a romok eltakarításához s április 9~én már megindult a termelés. Április 10-én a kommunista párt kezdeményezésére megalakult az üzemi bizottság, mely a továbbiakban a gyár irá.nyitását végezte. A város többi gyárában és üzemében is döntő befolyásra tettek szert a munkásság képviselőiből megalakult üzemi bizottságok. Látszólag a felszabadulás után is megmaradt a tőkés termelési rend, gyakorlatilag azonban a termelés irányitása és ellenőrzése a munkásság kezébe került. E helyzeten nem változtatott az sem, hogy a régi vezetőség lassan visszaszivárgott és esetleg elfoglalta korábbi helyét. A munkásság helytállása mindenütt megtalálható. "A városi közmüvek éjjelt nappallá téve hihetetlen erőfeszítéssel a felszabadulás utáni harmadik napon már áramot és vizet szolgáltattak, majd hamarosan a csatornahálózatot is rendbehózták." 3° Az óriási rongálódások miatt a közmüvek szolgáltatásai azonban csak kis területre terjedtek ki. Az áramellátás nagy mértékben az.OVIRT győri Ipartelepekre hárult« Anyaghiány miatt a gyárak, üzemek Is csak csökkent teljesítménnyel tudtak dolgozni s közben még a munkát adó-gyárakban is létszámcsökkentésekre került sor, a hazatérő hadifoglyok számárnak növekedése pedig fokozta a munkanélküliséget.31 iÜ~
