Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sáry István: A felszabadulás és az élet megindulása Győr város közigaz6gatási ügymenetének tükrében / 626–639. o.

- 629 tábornok a kérelmet megtagadta és kijelentette, hogy a német csapatok a várost védeni fogják. A szovjet csapatok közeledtével a nyilas kormány utasítást adott a város személyi és anyagi kiürítésére. Karsay bevallása szerint a város javai már addig is súlyos károkat szenvedtek , mert a honvéd alakulatok a városi fogatokat és élelmiszerkészleteket erőszakkal elvitték. A nyilas polgármester, állitása szerint,még utoljára is próbát tett, hogy Győrt nyilt várossá minősitsék s felment a győri SD szervekhez. Az SD~nél a város védelmét ekkor már Sepp Dietrich német SS tábornok vette át, aki határozottan kijelentette, hogy Győrt védeni fogják és a műtárgyakat elpusztítják* 1945. március 27-én éjjel 2 órakor azonban Csiby tábornok, megyei katonai parancsnok Farkas és Szeremley műszaki tanácsosok jelenlétében kiadta az utasitást Karsay nyilas polgármesternek, hogy hagyja el Győr városát.16 Ezzel a város nyilas közigazgatása befejezte működését. A szovjet csapatok gyors előnyomulása nyomán a fasiszta egységek fejvesztetten menekültek. Menekülésük közben kíméletlen rombolással és pusztítással búcsúztak a"folyók városától": felrobbantottak 2 Duna hidat, 5 Rába hidat, 1 Rábca hidat,. 1 vasúti felüljáró közúti hidat és 1 vasúti átjáróhidat. Ezek a rombolások azonban még ideig-óráig sem tudták feltartóztatni a szovjet csapatok előnyómulásat. "A németek kivonulása és az ezzel kapcsolatban végrehajtott kegyetlen és oktalan rombolások, gyújtogatások, az utcai harcok és az ezzel járó pusztitás feldúlta az egész várost. A közönség napokon, _sőt heteken keresztül pincékben, vagy ismerősöknél összezsúfolva lakott,nem volt villany

9

viz, a csatorna sem működött, hallgatott a telefon, nem ment vasút" jelentette később Vélsz Aladár, a város felszabadulás utáni első polgármestere.

IV Az u,i élet megindulása A Győr városát 1945* március 28-án felszabadító szovjet katonai egységek folytatva az ország nyugati területeinek felszabadítását., a Győr-Bécs irányába vezető közúti Rába hidat a harcok során ideiglenes felépítménnyel látták el. A Győr-Révfalut összekötő Duna hidon vizben lebegő máglyarakással biztosították a közlekedést. A városi közigazgatás a szovjet csapatok bevonulása után azonnal megkezdte működését. Egyes tisztviselők már március 30-án délután,, "tehát a csapatok bevonulássá után 2 nappal, 31-én pedig már többen elfoglalták hivatalukat és a város polgármesterét is kijelölték ugyanezen napon. A városi székház rendbehozása a leggyorsabb tempóban történt, úgyhogy az ideiglenes közigazgatási szervezet órákon belül megalakulhatott. Az ittmaradt tisztviselők megkezdték működésüket és rendelkezésre álltak egyrészt