Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sáry István: A felszabadulás és az élet megindulása Győr város közigaz6gatási ügymenetének tükrében / 626–639. o.

- 630 az orosz parancsnokságnak, másrészt a városunk közönségének," Vélsz Aladár polgármester jelentése szerint az orosz parancsnokság részéről "előzékenységgel és megértéssel" találkozott és minden támogatást megkapott, hogy a városban a normális élet helyreálljon,

1 Az élet meginditása, a város ujjáépitése óriási feladatok elé állitotta a város vezetőségét. A nyilasok kegyetlenkedéseitől, bombázásoktól* harcoktól agyongyötört polgári lakosság kezdetben bizalmatlanul tekintett a jövő elé. Az óvóhelyekből, pincékből és egyéb rejtekhelyekből előbujt lakosság első benyomása az volt,

t hogy e végtelen pusztulásból talán sosem lesz ébredés. Az utcák hullákkal, dögökkel, romhalmazzal voltak tele. Az állandó bombázások és az ostrom következtében a város 5596 lakóépülete közül 263 teljesen elpusztult, 809 súlyosan megrongálódott és 4220 könnyebben sérült meg, A 224 ipari célt szolgáló épület közül 72 elpusztult, 50 súlyosan megrongálódott, 65 könnyebben sérült meg.

19 A bombázások következtében teljesen elpusztult a MÁV személy- és teherpályaudvar, valamint a fűtőház. Megsemmisült a gázgyár, A harcok során több találatot kapott a révfalu és a Budai uti víztorony, ° su

lyosan megsérült a Dunántúli Villamossági 'Rí távvezetéke. 1 Gyárak közül sérülés nélkül csak a győri Gyapjúi onó üzem vészelte át az ostromot, A legsúlyosabb károkat a Győri Textilmüvek szenvedte, A harcok során súlyos sérülések érték a város kezelésében levő árvédelmi töltéseket is, melyek árvízveszéllyel fenyegették a várost. A gyárak kifosztva,anyag és gépek nélkül, az üzletek részben szétrombolva, üresen, a kórházak felszerelés és berendezés nélkül álltak. A város 12 gyógyszertára közül 2 leégett, a többi kifosztva, gyógyszer nélkül állt. A város tűzoltósága, mentőszolgálata autók és felszerelés nélkül végezte munkáját. A középületekben elszenvedett károk /1838-as pengő értékben/ a következők voltak: Németek által okozott károk: 32 000 P. Harci cselekmények következtében: 1 756 921 P. Egyéb háborús károk: Felszabadulás előtts 6 573 P* Felszabadulás után: 18 000 Pv

22 A város közellátása 'már 1944. végén katasztrofális helyzetbe került. Az ide összpontosított nagy létszámú fasiszta katonaság szinte mindent felélt, vagy erőszakkal elhurcolt, "A város területén levő összes olyan készlet, amelyet a köaeJuLáiáa mégmentett a kivonuló német csapatok elől, részben elpusz%«S.traz utcai harc és több helyen a dühöngő tűzvész következtében, másrészt az orosz csapatok foglaltak le," •* A város lakosságának mindössze 3%-a foglalkozott őstermeléssel, igy az ellátás a vidéki készlet-feleslegek felkutatásától függött.