Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 623 forrásanyagok, melyeknek keretében most már az alispáni iratsorozat értékes dokumentációjára is gondolok, ezekben a vonatkozásokban is eléggé kimeritó'en a felszinre hozzák a legkülönbözőbb problémákat. A járási főjegyzők jelentései alapján pl. az alispán sem hagyja ki június havi beszámolójából azokat a megállapításokat, amelyek különben a főispáni helyzetjelentésben is szerepelnek és lényegében arról szólnak, hogy a Vörös Hadsereg ellátását szolgáló lefoglalások és további igénylések rendkivüli súlyos kötelezettségeket rónak a hatóságokra, a közellátási szervekre.22 Ezzel kapcsolatosan sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a vázolt helyzet a felszabadulást követő 2-3 hónap folyamán volt a legsúlyosabb, s ha figyelembe vesszük, hogy május 8-ig még tovább dúlt a háború és számos magyar alakulat hadviselő ellenfélként az utolsó napig harcolt a Vörös Hadsereggel szemben, akkor érthetőbbé válik,hogy az üzembe állitott győri gyárak is elsősorban a szovjet csapatok felszerelésére, ellátására dolgoztak és élelmezési kérdésekben is a sajátos katonai utánpótlási érdekek álltak a sürgős megoldásra váró problémák előterében.- A nyár derekán azonban már az enyhülés bizonyos jelei mutatkoztak. A júliusban kiadott főispáni és alispáni jelentés egyaránt kihangsúlyozza, hogy a szovjet katonai parancsnokság a közell-átás sikján engedményeket tett /a zsirellátás javitása céljából pl. átengedte a Győri Olajgyárat és ezen a téren további fokozatos javulás várható. 23 Az alispáni iratok egyébként igen jól kiegészitik a Nemzeti Bizottságok fOndjaiból és a főispáni állagokból feltárt tematikai tényanyagot. Nagyon sok olyan momentumra, részletkérdésre találunk támpontokat, fontos adatokat, részletes kimutatásokat az alispánhoz befutott jelentésekben, jegyzőkönyvekben, amelyekről a járási főjegyzők, illetve a községi elöljáróságok agyonselejtezett irattárai emlitést sem tesznek. Hosszadalmas volna természetesen e helyütt az alispáni anyag sokrétűsége folytán az iratok tematikai csoportosításába, forrásértékelésébe bocsátkozni, de néhány emlitést érdemlő megállapításról, helyileg jellemző tünetről röviden beszámolok. •" Azt a tényt, hogy a felszabadulás után csakhamar minden köz-" ségben megalakultak a polgárőrségek, inkább az öntevékenység számlájára lehet irni, 24 ^

e a^legsürgősebb közellátási és egészségügyi problémák megoldásáról, a közúti ingaforgalom, a futárszolgálat megszervezéséről^*? már a Nemz-eti Bizottságoknak és az ideiglenes közigazgatási szerveknek 1 kellett gondoskodniuk. A rojntiMfcakaritáflűkat a falvak lakói társadalmi összefogásban, illetve a közmunkák keretében végezték, de a helyreáll!tási munkálatok menetében már a központi /alispáni/ irányitás érvényesült. Eszerint először a lakóházakat, utánuk az intézmények épületéit, végső soron pedig a gazdasági létesítményeket kellett használható állapótba Helyezni,

11- j\ nehézségek leküzdésében komoly feladatok hárultak a hatóságok és a népi szervek közti megfelelő kooperációra. Ezek a tö-