Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 624 rekvések többé-kevésbé sikerrel is jártak s ennek az együttműködésnek volt köszönhető, hogy a júliusban készült vármegyei helyzetjelentés mér

1 a közigazgatási gépezet működésének javuló tendenciájáról, a vonatközlekedés részleges megindításáról, a gyógyszerellátás rendszeressé válásáról /pl. 30 000-en kaptak védőoltást a hastífusz ellen/ számolhatott be.

2

? A feltárt alispáni iratanyagból azonban az is kiderül, hogy a közbiztonság a községekben csak nagyon lassan javult, gyakran fordultak elő kihágások, bűntények,

28 sok gon

dot okoztak a szlovákiai magyar kitelepítések /hiszen a megye területére 3000-nél is többen érkeztek/ ,' mivel sokan ellepték a dunamenti és szigetközi falvakat,akiknek elszállítása, vagy munkába állitása 2

° azután egész sereg uj protolémát^ vetett a felszinre. Az aratási munkálatok befejeződtek ugyan, de a csépléseket az üzemanyag és igavonó állatállomány hiánya miatt csak nagy késésekkel lehetett lebonyolítani.- Speciálisan helyi jellegű megoldási gondokat okozott megyei szinten, politikai, igazgatási és rendészeti szempontból egyaránt az a helyzet, hogy a belföldi, valamint az osztrák fekete piac táplálására élénk csempészkedés alakult ki a magyaróvári járás határsávjában ^° és a demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés jelei voltak észlelhetők a sváb lakosság köreiben. Az utóbbi jelenségek kapcsán - a nyár folyamán - rendészeti okokból ^ néhány község képviselőtestületét, Nemzeti Bizottságát is fel kellett oszlatni. Jóllehet ezek a fejlemények időpontjukat tekintve már néhány héttel kivül esnek azon az időszakon, amely szoros értelemben véve a kutatások tárgyát képezi, mégis nem lehet vitás,hogy csirájukat, kiindulásukat és magyarázatukat a korábbi okok és okozatok összefüggéseiben kell keresnünk. Az eddig szerzett tapasztalatok mindenesetre arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a most folyó tematikai feltáró munka során időbelileg nem lehet éles határvonalakat húzni, ezek helyileg változhatnak és egyes fondokon, iratsorozatokon belül az előzményekre, úgyszintén az élet megindulását közvetlenül követő periódusra is kiterjedő kutatásokat tehetnek szükségessé. Az persze vitás sem lehet, hogy a különböző problémakörök helyes megvilágítását, az események és történeti tények reális megítélését ugy érhetjük él a legcélszerűbben, ha a rendelkezésre álló értékes forrásanyag minél több állagát, jellegében és tartalmi mondaniva*lójában egymást kiegészitő dokumentációját vonjuk feltárási munkánkba. Átnézésre várnak még olyan fondrészek, mint a Népgondozó Hivatal Nyugatmagyarországi Kirendeltségének, az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának, a Győr-Moson megyei 5anfelügyelőségnek és a Vármegyei Szociális Felügyelőségnek az iratai. Ezek az anyagok mennyiségileg ugyan nem jelentősek, de forrásértékükben annál fontosabb ! tényáladékokat tartalmaznak, még pedig éppen olyan szakterületekre vonatkoziólag, amelyekről a szoros értelemben vett közigazgatási természetű iratsorozatokban legfeljebb az ösz szefoglaló /időszaki/ jelentések kapcsán történik említés.