Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 618 a kölcsön cimleteit köztartozások kiegyenlítésére is felhasználhatták. Az akció lebonyolításáról a Nemzeti Bizottság döntése alapján a város polgármesterének kellett gondoskodnia.' Ezzel kapcsolatban egyébként itt azt is megjegyzem, hogy a polgármesteri hatáskör terjedelmét is a Nemzeti Bizottság rögzitette, még pedig a szovjet katonai parancsnoksággal folytatott tárgyalások keretében. Ezek alapján került sor a már emiitett hivatalok felállítására, többek között egy külön romeltakarítási és helyreállító részleg megszervezésére. Amikor a Deportáltak Győri Bizottsága felhatalmazást kért a szükséges eljárások beindítására, ugyancsak a Nemzeti Bizottság adott megbizást a város vezetőségének, hogy intézkedjék egy ilyen feladatkörű uj ügyosztály létesitése tárgyában. A Távollevők Javait Kezelő Ügyosztályt ilyen előzmények után szervezték meg s ez látta el mindazokat a feladatokat, amelyek később az .Elhagyott Javak Kormánybiztosságának helyi kirendeltségére hárultak.

8 A közigazgatási apparátus tehát a kezdeti időszakban inkább csak másodlagos szerepkört töltött be, a nemzeti bizottsági döntések, határozatok gyakorlati végrehaj társáról gondoskodott, mint pl. azokban a tipikusan győri esetekben is, amikor helyi munkabér- és ármegállapitó bizottság alakult,' illetve a zugkereskedelem felszámolására a Győr Városi és Megyei Nemzeti Bizottság részleges batyuzási tilalmat rendelt el. /Az utóbbi intézkedés értelmében 5 kg-nál súlyosabb csomagot senki sem vihetett ki a személyforgalom keretében Győr területéről./ lo Ez a funkcionális alárendeltségi helyzet természetesen lényegében megváltozott, mihelyt megalakultak város- és megyeszerte az uj önkormányzati testületek. Helyi viszonylatban ez_általában a nyár elején következett be: Győr thj. város közgyűlése június 1-én ült össze-*1

, Győr-^Moson megye törvényhatósági bizottsága pedig egy hónappal később alakult meg 12 az 1030/1945«M.E. számú rendelet intencióinak megfelelően, E jogszabály alapján a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre, ilyen jellegű intézkedési joga megszűnt, ténykedésük inkább politikai sikra terelődött és ellenőrzési feladatokra korlátozódott. E szerepkör-változás azonban az ekkor már újból egyesült Győr Városi és Vármegyei Nemzeti Bizottság irataiból határozott formában nem derül ki, inkább olyan formában, hogy a sematikusan visszatérő ügyfajták /igazolási kérelmek.,, társadalmi akciók, ünnepi rendezvények stb,/ a közigazgatási vonalról való eltolódást jelzik.A főispáni és alispáni iratsorozatok tematikai feltárása közben azonban kétségtelenül kirajzolódik ez a változott helyzet, sőt arra vonatkozólag is találunk dokumentációt, hogy a megye területén működő nemzeti bizottságok /különösen a községiek/ nem egyszer túllépték hatáskörüket és csak nagyon nehezen találták meg uj, rendeltetésszerű helyüket a különféle hatóságok és szervek együttműködésében, intézkedési mebhanizmusában.