Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.
- 619 Ezzel az egy megállapítással kapcsolatosan is világossá válik, hogy a tervbe vett tanulmánykötet témájául választott időszak cselekmény-láncolatának, probléma-tömegének lehetőleg helyes, a valóságot nemcsak megközelítő, hanem fedő megvilágítása, ábrázolása érdekében milyen komplex kutató munkát kell végezni. Ettől függetlenül, természetesen, a nemzeti bizottságok anyagában is bőven előfordulnak olyan iratok, amelyek a jelenségek árnyalt oldalait,a vizsgálat alá vont fejlődési időszak negatívumait is megfelelő módon kifejezésre juttatják.- A Győri Nemzeti Bizottság első megalakulási jegyzőkönyvében pl. mindjárt arról olvashatunk, hogy az elnök személyének megválasztása körül milyen viták voltak, a későbbi ülések protokollumai pedig számos helyen tartalmaznak bejelentéseket, panaszokat ismételt tulkapásokkal kapcsolatban.!3 Ha azon ban az efféle eseteket nem elszigetelten és főleg egyoldalúan, hanem a különböző források keresztfényében értékeljük, akkor minden bizonnyal más konklúziókat vonhatunk le a tényekből, különösen ha figyelembe vesszük az előzményeket, kutatásainkat a felszabadulás előtti negatívumokra is kiterjesztjük. Nagy jelentőségű ilyen szempontból, de egyéb vonatkozásokban is a már érintett főispáni és alispáni iratanyag. Mindkét fond gazdag adalékot, hiteles dokumentációt nyújt az első hetek és hónapok krónikájának, eseménytörténetének a rekonstruálásához. E források alapján elevenedik meg igazi jelentőségében és realitásában ez a sorsdöntő időszak minden sajátos helyi problémájával* sikerével és eredménytelensé*gével. Ezekből az iratokból tudjuk meg, hogy Győr-Moson megye népe fizikai kimerültségében és lelki elfásultságában is megkönnyebbülten vette tudomásul a felszabadulás tényét, a hadszíntér nyugatra való eltolódását, mert érezte, hogy az átkos háború végvonaglási periódusa ezáltal is lényegesen megrövidül. A romokon meginduló uj élet lehetőségének megcsillanása bizakodást és. erőt öntött az emberekbe, s hogy milyen mértékben, arról az egykorú feljegyzések, protokollumok tesznek tanúságot. De rátérve már most a'két fond anyagának tartalmi ismertetésére és forrásértékelésére, szerencsés körülményként kell mindenekelőtt elkönyvelni, hogy a helytörténeti vonatkozásokban annyira fontos főispáni iratoknak legalább az általános igazgatási sorozata épségben, szinte hiánytalanul rendelkezésre áll, mert Így részben áthidalhatókká válnak azok a 'hiátusak, amelyek, a bizalmas irattár majdnem teljes kieséséből és a kormánybiztosi anyag erősen töredékes állapotából erednek.- A legértékesebb ügydarabok kétségtelenül a belügyminiszterhez felterjesztett havonkinti helyzetjelentések, 1 ^ mivel ezekből lehet átfogóbb képet alkotni arról, hogy a kezdeti időszakban főleg milyen problémák, nekézségek jelentkeztek, az erőfeszítések nyomán milyen eredmények születtek és ezek alapján lehet tudomást szerezni olyan részletek felől, amelyekről a legkorábbi dokumentumok is csak alig tesznek említést. A helyzet ugyanis az volt, hogy eleinte gyakran csak szóbeli intézkedések történtek, a róluk készült feljegyzések nyomai':; legfeljebb az
