Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 617 hoz, hogy mielőbb jelenjenek meg szolgálattételre és igazolják eltávozásuk okait, körülményeit.4 Ez az egyidejűség azonban korántsem jelenti azt, mintha az elsőként megalakult népi szerv, a Győri Nemzeti Bizottság, mely az uj önkormányzati testületek megalakulásáig a legfontosabb szerepet töltötte be a város, sőt a megye életének normalizálásában, a helyzet általános megszilárdításában, a közigazgatási apparátus mozgásba lendülésének csupán elősegitője, támogatója lett volna. A fond iratai éppen azt igazolják - és ebben van forrásértékük egyik legjellemzőbb vonása -, hogy a kezdeti időszakban minden területen a Nemzeti Bizottság vette át az ügyek intézését, ez az öntevékeny népi szerv hozott döntéseket a legsürgetőbb és legbonyolultabb kérdésekben. A rendelkezésre álló illési jegyzőkönyvek részletes tájékoztatást adnak arra vonatkozólag, hogy a Győri Nemzeti Bizottság és az ügyek torlódása miatt május 11-én megalakult külön Győr Megyei Nemzeti Bizottság működése milyen sokoldalú volt, operativ tevékenysége az első hónapokban mennyire kapcsolatban állott a meginduló élet minden megnyilvánulásává,! • 5 A teendők sürgősségi sorrendjében persze az egészségvédelmi és közellátási problémák voltak az élvonalban, bár a közrend helyreállításával, a romeltakarításokkal összefüggő kérdések is haladéktalan megoldást követeltek. De bőséges felsorolását lehetne itt adni azoknak a feladatoknak, a nap-nap után felvetődő nehézségeknek, akadályoknak, amelyeknek végrehajtása, illetve elháritása érdekében sokszor órákon belül - kellett gyors intézkedéseket foganatosítani, A tematikai feltárások nyomán kirajzolódó nemzeti bizottsági feladatok, ügycsoportok, problémakörök elemzésére itt természetesen nincs lehetőség, de nem mulaszthatom el, hogy néhány intézkedést, sajátos jelenséget fel ne emlitsek, mert ezek az élet megindulását dokumentáló helyi mozzanatok a Győri . Nemzeti Bizottság kezdeményező, a közigazgatás viszonylatában is döntő ténykedéséről tanúskodnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány pl. már jóval korábban felhívta a népi szerveket, hogy minden városban, községben szervezzenek i polgárőrségeket a személy- és vagyonbiztonság megerősítésére. Győrött a hadszintér közelsége miatt ezt nem lehetett ilyen formában megvalósítani. A helyi Nemzeti Bizottság célszerűbbnek találta, hogy a demokratikus rendőrség létszámát bővitse ki, ezért a szovjet katonai parancsnokságtól engedélyt kért erre,, mely hozzá is járult az őrjáratok süritéséhez, bár fegyvereket egyelőre nem adott ki részükre,6 Súlyos gondot jelentett mindjárt az első hetekben az a tény, hogy közérdekű problémák megoldásához, igy pl, a közellátás megszervezéséhez sem állott rendelkezésre a iÉStífeséges forgótőke. A normális hitelélet kialakulására egyelőre nem lehetett számítani,, igy a Győri Nemzeti Bizottság kölcsönkötvények kibocsátását határozta el, 100 pengős névértékkel 20 000 kötvény került a forgalomba s a jegyzésben résztvevők