Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.
uralmának következményei,. a sorozatos légitámadások, a szinte 4-5 hétre süritett hadműveleti intézkedések és a rendezetlen, sőt fejvesztett német visszavonulások olyan helyzetet teremtettek,, melynek morális és anyagi kihatásait a felszabadulás utáni jelenségek, tények mérlegelésénél feltétlenül számitásba kell venni. Hogy mindjárt egy konkrét példával világítsam meg ennek szükségességét, megemlitem, hogy a főispáni bizalmas irattár megmaradt töredékéből került elő egy igen érdekes jelentés, melyet a rendőrség kebelébe tartozó /Hain Péter vezette/ Politikai Rendészeti Osztály szombathelyi kirendeltsége terjesztett fel a nyilas főispánhoz. A hangulat- és helyzetképet rögzitő jelentésben 1945. január 31-én Győrrel kapcsolatosan a következők olvashatók: A varosban 56 hadiüzem működött, de ezek száma az ellenséges bombatámadások következtében 80 %-kal csökkent* A megmaradt gyárakban a nyersanyag-hiány,, a katonai behivások és a németországi kitelepítések miatt csak erősen korlátolt létszámmal dolgoznak. A munkásság hangulata aggodalomra ad okot, mivel a legszükségesebb közszükségleti cikkekben is hiányt szenvednek. A közellátási helyzet nagyon leromlott, de a fekete piacon hihetetlen árakért minden beszerezhető, A kormány intézkedéseit a közönség csalódottan és birálgatva fogadja, a német hadsereg Győrött megfordult alakulatairól pedig a vélemény lesújtó. Számos panasz érkezett, melyek szerint a felügyelet nélkül hagyott lakásokat német katonák feltörték és a lakásokban talált ingóságokat eltulajdonitották'jl Ezek a hivatalos megállapítások, kényszerű beismerések igen fontos helyi tényanyagot szolgáltatnak abból a szempontból, hogy a lakosság a közvetlen harci cselekmények bekövetkezéséig is mér- milyen megpróbáltatásokon, nélkülözéseken ment keresztül hangulata már akkor az elfásultság jeleit mutatta és a magántulajdonban elszenvedett anyagi károk milygn érzékenyek lehettek, De ugyanezt a tényállást támasztják alá, illetve szélesitik ki azok az egyéb dokumentumok is, amelyeket a főispáni és alispáni irat sorozat ok felszabadulás előtt, az 1945-ös év január-március hónapok közti anyagából sikerűit feltárni, Kár^ hogy a győri nyilas főispán bizalmas irattárának csak egy elenyészően csekély /keveset mondó/ töredéke maradt fenn, úgyszintén megsemmisült, vagy legalábbis ismeretlen helyre került a Számonkérő Szék iratanyaga, mert mindkettőből nagyon sok fontos és jellemző dokumentumot, adatot lehetett volna e munkálat számára felhasználni. A megye területén a felszabadító hadmüveletek időtartama aránylag igen rövid volt, miután a Vörös Hadsereg alakulatai a bécsi hadmüvelet keretében március 16-án kezdték meg átfogó támadásukat és március 28-án az első szovjet tankok és előőrsök már bent jártak a Kisalföld székhelyének utcáin. A dokumentáció nélküli időszak mindössze két hétre zsugorodik,, hiszen egy április 6-án kelt jegyzőkönyv 2 m ár arról tanúskodik, hogy megalakult a Győri Nemzeti Bizottság, a következő napon pedig az ideiglenes beosztásában ügyködő polgármesterül ügyosztály, illetve intézkedési csoport munkába állitásával - a városi közigazgatás menetének azonnali megindítását rendeli el^ Ugyancsak április 7*-én intéz felhivást az alispán nevében eljáró vármegyei főjegyző az alkalmazottak-
