Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Lengyel Alfréd: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai / 615–626. o.

- 615 ; ' Le n g 5rle.1l.-i i Alfréd: ... •. . *'• • "

AZ ÉLET MEGINDULÁSA A FELSZABADULÁS UTÁN" CIMÜ KIADVÁNY ANYAGFELTÁRÁSI MUNKÁJÁNAK GYŐRI TAPASZTALATAI A Győri Állami Levéltár a kiadott munkautasitás .értelmében 1965 őszén kezdte meg a tervbe vett tanulmánykötet* illetve forráskiadvány anyagfeltárási .munkálatait, E rövid beszámoló keretéb^xj ár.magam részéről végzett eddigi- munkálatok tapasztalatairól, a tárgyidőszakba eső kibontakozási folyamat már most kirajzolódó fontosabb; momentumairól szeretnék vázlatos képet adni, mégpedig olyan három fondrész feltárása alapján, amelyek forrásértékük és tartalmi mondanivalójuk szempontjából egyaránt a legjelentősebbek? közétartoznak. Konkréten ugyanis a közigazgatásilag egyesített Győr-Mosón megye nemzeti bizottsági, főispáni és álipsáni anyagáról szólnak az alábbiakban összefoglalásra kerülő észrevételek*, megállapítások. Ezek a mennyiségre is tekintélyes iratsorozatok, levéltári" egységek még hiányosságaik mellett is részletes betekintést és egymást kiegészitő dokumentációt nyújtanak a felszabadulás:utáni helyzet szinte valamennyi kérdésére, problémaijára vonatkozólag, - A munka megindításánál természetesen tisztában kellett lennünk azzal,, hogy a vállalt feladat megoldása «j főleg ha helyi kiadvány elkészítésére is gondolunk nem is olyan egyszerű. Az élet megindulásának ténye ugyanis önmagában véve egy természetes folyamat, amely miiiden helyi, vagy országos méretű katasztrófa elmultával /legyen az háború* földrengés vagy egyéb/ szükségszerűen bekövetkezik. Ebben az esetben azonban az újjászületés egy nép történelmi sorsfordulatával áll szoros okozati összefüggésben, amelynek fokozatos kibontakozását nem lehet csupán a fejlemények regisztrálásával érzékeltetni, hanem a külső és belső mozgató erők, a normalizálódást elősegítő és gátló tényezők fegyelembe .vételével kell nyomon követni és komplex módon kiértékelni,. A kutatások kiinduló pontjaként éppen ezéirt neml945, március végét választottuk, hanem az esztendő első hónapját, mivel ennek az időszaknak az elhanyagolásával, vagy kiemelkedőbb jelenségeinek akárcsak részleges mellőzésével számos vonatkozásban torzitőtt kép alakulhatna ki. Győr megyét illetően ezt a torzulás!' lehetőséget annál is inkább ki kell küszöbölni, mert ezen a területen a nyilas rezsim néhány hónapos