Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: A járási levéltárak és a központi fondnyilvántartás: Archivmitteilungen, 1963. / 564–567. o.

- 565 E kérdésekre a szerző a potsdami Brandenburgi Tartományi Főlevéltárban gyűjtött tapasztalatok alapján válaszol. A munkát a cottbusi /Odera menti/ frankfurti és potsdami kerületben megbeszélés előzte meg, melyet 1963• április 17-én Potsdamban a Brandenburgi Tartományi Főlevéltárban tartottak. Ezen néhány tudományos képesítésű levéltáros, a három kerület levéltárügyi referensei, a három kerület tanácsainak irattárosai, továbbá két járási levéltáros vettek részt. Először a központi nyilvántartás nyilvántartólapjainak a Brandenburgi Tartományi Főlevéltárban végzett feldolgozása került ismertetésre, majd - példákkal illusztrálva - részletesen megtárgyalták az irányelvek egyes pontjait. A fejtegetéseket és az utána következő vitát különböző iratképző szervektől származó iratokkal való gyakorlati bemutatás egészitette ki. Minekutána a fentiekkel az alapot lefektették,megkezdődhettek mindhárom kerületben a járási levéltárosok részére tervezett megbeszélések. A fent ismertetett "alapmegbeszélés" menetéhez hasonló módon ez utóbbi értekezleteken is a Brandenburgi Tartományi Főlevéltár egy-egy kiküldöttje adott tájékoztatást a központi nyilvántartással kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, magyarázatot adott a nyilvántartólapok felfektetését meghatározó irányelvekről, választ adott a vitában felhozott több kérdésre, számtalan félreértést tisztázott.. Az alapmegbeszélés és az azt követő három értekezlet által felvetett kérdéseket és problémákat összegezve az alábbi álláspontok alakultak ki, melyeket a járási levéltáraknak a központi fond nyilvántartás nyilvántartólapjainak kidolgozása során figyelembe kell venniök: 1. Minden fond /azaz község/ részére a járási levéltárban egy lapot kell felfektetni három példányban. Vonatkozik ez olyan községekre is, melyek már nem léteznek, hanem más községgel egyesültek - az esetben, ha önálló községi létezésük idejéből származó adataik a levéltárban feltalálhatók. Például: Mochlitz község /beeskowi járás/ 1950-ben Jamlitz községbe olvadt. A két község részére tehát külön-külön lapot kell felfektetni. A "Moohiitz község" cimü fond a község 1950-ig terjedő iratait tartalmazza; a "Jamlitz község" nevű fond ez utóbbi község 1950-ig keletkezettiratait foglalja magában és ezenfelül a Mochlitz községgel bővült iratanyagát 1950-től. 2. A központi fondnyilvántartás nyilvántartó lapjai felfektetésének előfeltétele a fondok pontos elhatárolása, a jogelőd és jogutód hatóságoktól való elválasztás és idegen fondrészek kiemelése, azaz a proveniencia elvének szigorú betartása. E téren még sok a teendő. A községi fondokban újból és újból olyan levéltári anyagokat találunk, melyek nem ahhoz a fondhoz tartoznak, amelyek begyűjtésére tehát nem is az érintett járási levéltár az illetékes*- Ide tartoznak például egykori uradalmak és uriszékek, alsófoku állami rendőri szervek, továbbá kincstári birtokok, járási szervek /kerületi főnöki hivatalok, járási választmányok/, állami magasépitési hivatalok iratai, sőt még olyan birodalmi és tartományi főhatóságok és vállalatok iratai is, mely szervek egykor az illető községségben működtek, vagy iratanyagukat afe-áfooru folyamán oda telepitették ki. Mindezen és e helyen nem emiitett idegen fondok begyűjtésére a tartományi főlevéltárak, illetve tartományi 'le-