Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - FIGYELŐ - Dörffeldt, S.: A marburgi levéltári iskola új szabályzata: Der Archivar, 1964. / 547–553. o.

- 548 Az uj szabályzat megalkotásában közreműködött az 19&3. év májusában nyugalomba vonult ilohannes Papritz is, a Marburgi Állami Levéltár igazgatója, a Levéltári Iskola vezetője és azt a Levéltári Iskola Tanácsa beható tanácskozások után 1963. március 27-i ülésén elfogadta „ Az akkori megállapítás szerint az uj szabályzat számos olyan lényeges megállapítást tartalmaz, amely nemcsak a Levéltári Iskolának ad uj jogi és tényleges alapokat, hanem nagy jelentőségű a Német Szövetségi Köztársaság levéltári utánpótlásának kiképzésében is. A Marburgi Levéltári Iskolát a bambergi levéltári kongresig* •• i ,;;";• 194-7-ben és dr. Stein az akkori hesseni kultuszminisz ter 19^9. június 2-án nyitotta meg. Marburgban már 1894 és 1904 között is működő egy porosz levéltári iskola a történeti segédtudományok Paul Fridolin Kehr által alapitott egyetemi szemináriuma keretében.Ezt a? iskolát áthelyezték Berlinbe, ahol Albert Brackmann Levéltártudományi és Történettudományi Továbbképző Intézetté szervezte át. A nyugatnémet levéltárosok a háború után alapitott Marburgi Levéltári Iskolát a berlini Intézet utódjának tekintik. Ezt a hagyományt a Marburgi Levéltári Iskola még a nevében is kifejezésre juttatja, mert elnevezése alcimben "^evéltártudományi Intézet". Ezáltal kivánták kidomborítani a Marburgi Levéltári Iskolának tudományos intézeti jellegét* Az iskola már nemcsak a levéltárosi utánpótlás kiképzésére szolgál - ámbár ez főfeladata marad -, hanem, ahogy ezt az uj szabályzat nyomatékosan hangsúlyozza, a levéltártudományi kutatásokat is elő kell mozditania. Mivel a szövetségi köztársaság föderalisztikus szerkezete miatt csak egy tartomány - jelen esetben Hessen - a levéltári iskola fenntartója, ezért felmerült annak a szükségessége, hogy a többbi tartományi levéltári igazgatóság képviseletét az iskolán kellő mértékben biztosítsák, mivel ez az Intézet a többi tartomány levéltárosképzését is szolgálja. Ezt a képviseletet részben a tanács intézményében biztositják, ti. a levéltári iskolán részes valamennyi levéltárigazgatóságnak szavazati joga van és ezt a jogot biztositották az egyházi és a kommunális levéltári szervezet egy-egy képviselőjének is. Másrészt, mivel a tanács feladata a tanterv, a kiképzés általános kérdéseinek meghatározása, ezért gondoskodnak arról, hogy a levéltári iskola pedagógia és tudományos alapelveit a képviselt levéltárigazgatóságok többsége jóváhagyja. A Marburgi Levéltári Iskolán érdekelt levéltárigazgatóságok - s ez az uj az eddigi állapottal szemben - hozzájárulnak anyagilag is az intézmény fenntartásához. Bár a személyi kiadásokat, a docensek honoráriumát Hessen tartomány egymaga viseli, a többi kiadást a részvevő tartományok közösen, ezért a Marburgi Levéltári Iskolát a részes tartományok közösen fenntartott intézményének tekinthetjük. Az uj szabályozás közvetlenül is hozott gyakorlati eredményeket. Noha a pénzügyi hozzájárulás mértéke a fizetendő helyek szárnátoTTügg, az egyes tartomá-