Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 46 robbantotta ki s tette a történetírás számára is érzékelhetővé ennek a sajátos feszültségnek pusztító következményeit• A Monarchia államszerkezete, amely a kiegyezés korának konkrét társadalmi, politikai viszonyai között jött létre, s amely fölött e viszonyoknak gyors változása következtében már a századfordulóra eljárt az idő, a háború teremtette különleges követelményeknek megfelelni semmiképp nem tudott. Összeroppanáséra bizonyos mértékig, mint alább látni fogjuk, a technika világháborús felgyorsulásával teremtett uj helyzet s a Monarchia kormányszervezetének minden más, világháborús hataloménál avultabb volta közötti feszültség is hozzájárult,1°2« E kérdéskomplexus megvilágítására, ill* annak illusztrálására, hogy az államszervezetnek szinte technikaivá merevedett ügyint ézése kritikus pillanatokban egy érlelődő katasztrófát /mint pl. kontinenseket átfogó háború kitörését/ elősegítő, sőt, ha a dolgok alakulása holtpontra jutott, azon áttaszitó, tehát döntő szerephez is juthat, a világháború történetének egy, nem a Monarchiában lejátszódott epizódját szeretném feleleveníteni* Németország már mozgósított és felvonult a francia határon, amikor Lichnowskyval, a birodalom londoni nagykövetével telefonon közölte Grey angol külügyminiszter, hogy amig a németek nem támadták meg Franciaországot, semmi döntő dolog nem történt. A nagykövet, nyilván, idegességében félreértette az üzenetet s azt jelentette Berlinbe, hogy, ha a németek nem támadnak, Anglia semleges marad* Vilmos császár, aki, mint kancellárja, Bethmann^Hollweg is, mindenképpen el akarta kerülni a háborút Angliával, nagyon megörült a közlésnek* Azonnal magához rendelte a vezérkar főnökét, Moltke tábornokot s utasította, hogy nyomban állítsa le a mozgósítást* A generális a parancs hallatára csaknem idegösszeomlást kapott, hisz a német katonai erők felvonulása a mozgósításban előirt módon már javában folyt* Moltke megpróbálta rávenni a császárt a parancs visszavonására* A mozgósítás mechanizmusa- - fejtegette a császárnak - rendkívül pontos óraműhöz hasonlít, amely, ha egyszer megindították, automatikusan jár tovább* Az óra fogaskerekeit visszafelé forgatni, egyszerűen lehetetlen* Nem tudjuk, hogy a császár végül is hajlott volna—e kétségbeesett tábornokának érvelésére. Közben ui* megérkezett Lichnowsky második távirata is, amelyből kiderült, hogy első táviratának Anglia semlegességére vonatkozó része félreértésen alapult, s igy a mozgósítás visszavonására nem volt többé ok.183. - A mozgósítás mechanizmusa nagyjából hasonló szerepet játszott a többi,,, hadviselő állam életébén is* Ismeretes például, hogy az általános orosz mozgósítást éppen közlekedéstechnikai szempontok indokolták.184. Politikai és minden más szempontnak, amelyet e katasztrofális pillanatban az orosz cári kormánynak mérlegelnie kellett, a technikai szempont fölébe nőtt. Kétségtelen, hogy az államapparátusnak nem minden része és nem minden időben reprezentálja működése során az ügyintézési technika sorsfordító Yvagy egyszerűen: történeti/ szerepét ilyen, szinte klaszszikus módon, mint az első világháború vezérkarai által kidolgozott