Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
* 47 * mo&gósításí tervek s e tervek alapján működésbe jött mechanizmus* De ugy gondolom, hogy ez az élesen exponált példa oldja fel legtisztábban elemeire azt a formulát, amely a technikai fejlődés gyorsaságának és a társadalom önmagát kormányzó berendezései maradi voltának ellen-* tétébe sűríti á társadalmi-politikai változásoknak a történelmi segédtudományok szintjén érzékelhető problematikáját* E sorok irója évek óta keresi azokat a módszereket* amelyek alkalmasak lennének a történelmi segédtudományokat s a segédtudományokkal legközelebbi rokon hivataltörténelmet társadalojntörténelmx alapon megújítani* Bármelyik irányzatát nézzük Is az egyetemes történettudománynak* e téren oly kevés történt s az előttünk álló feladatok oly sokrétűek* hogy akármi-* féle elindulás* igy az is* amelyet ezekben a sorokban vázolok* nem tekinthető másnak*.- csupán kísérletnekj* E kísérlet lényeg^központi gondolata az* hogy az emberiség történetének egy igen válságos /talán éppen ezért ilyenfajta vizsgálódások számára igen alkalmas/ szakaszában az ügyintézésnek /Ili* konkréten; az Osztrák-Magyar Monarchia legfőbb kormányszerve működésének/ a társadalmi valósággal való kapcsolatát a legszembetűnőbb pontokon igyekszik megragadni* s e kapcsolatot általánosítható formulába sűríteni* 1 ^* Az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsa világhábo-. rus működésének vizsgálatánál ezeket a nézőpontokat igyekszem érvényesíteni* Ez volt az az első kérdés, amelyet tisztázni kívántam* mielőtt a minisztertanács világháborús funkcióját próbálom forrásaink, elsősorban maguknak a minisztertanácsi jegyzőkönyvek adatainak világánál meghatározni* A másik kérdés* amelyre ezeknek a fejtegetéseknek elején mint tisztázandó kérdésre utaltam* Berohtold személyének a problémája* Ahogy a közös minisztertanács elnöki tisztét ellátó külügyminiszter hatalmi körének jellemzésénél utaltam rá* nem Bertold személyi adottságai magyarázzák, hogy a Monarchia első államférfia állásának súlya az abszolutizmus korának vezető politikusaiéra emlékeztető módon nőtt meg* A félreértések elkerülése végett ehhez még hozzá kell fűznöm, ill« nyomatékosan hangsúlyoznom, hogy Bérchtold csak képviselője, végrehajtója volt annak a politikának, amely az Osztrák-Magyar Monarchiát s vele Európát a végzetes útra lökte* Éppen az államapparátus sajátos szerkezete tette lehetővé * s éppen e szerkezeti sajátosság jellemzésére utaltam rá •*, hogy egy tehetségtelen, könnyelmű* koncepció nélküli államférfi döntő módon nyúlt bele az események menetébe.-E soroknak nem lehet feladata, hogy tisztázza a n Ber-Jxtold n-i politika társadalmi hátterét, feladata csupán az, hogy a kormányzati berendezést vizsgálja, amelyen keresztül ez a politika érvényesült* A világháború kitöréséről szólva, Berchtoldban a világháborús mechanizmus elindítóját láttuk, függetlenül attól, hogy volt-e nála, mint ahogyan volt, a Monarchiának koncepciózusabb, eredményesebb államférfia* Felmerülhet , persze, a kérdés^; helyes-e ez a szemlélet? Azt hiszem*, helyes* Hisz a közös minisztertanácsnak, mint a Monarchia állam-
