Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

Forrásértéke Akár a termőteriilet nagyságának felméréséhez,, akár a dülőrendszer, illetőleg az azon belüli földdarabok minőség szerinti eltéréseinek megállapításához becses adatokat tartalmaz, melyek értékesítésével történetírásunk eddig még tulajdonképpen adós maradt. C/ Birtokrészleti összeirások Az osztályozást követően került sor a rendezés előtti állapot, most már nemcsak mennyiségi /vagyis a határ nagyságának/, de a kérdéses földek jogi eredetének és jellegének meghatározását is nyújtó összeirásáraf amely ugyanúgy kiterjedt az úrbéres telekföldek, mint az azon kivül eső maradvány és irtásföldek számbavételére. Az ennek során kitermelt dokumentációs iratfajtákat /nem tekintve most a legelő- és erdőbecslési öszszeirásokat/ két fő csoportra osztom* Úgymint: a./ a maradványföldek terjedelméről és azok megváltásáért fizetendő összegek kimutatásáról készült összeirások b./ a visszaváltandó irtásföldek terjedelméről és a viszszaváltás összegéről készült összeirások AzJLratok tartalma^ Közlik az úrbéres telkek számszerű megoszlását a volt telkes gazdák között; az,'úrbéres telkek összes szárpát; a telekföldek telkesekre /résztelkesekre/ jutó egyénenkénti és összesitett terjedelmét. Néha feltüntetik azt is, hogy hány hold belsőség, szántó és rét képez az adott községben egy egész telki illetményt s mennyi ennek, - meg a telkek összes számának ismeretében a törvényes telekjárandóság és hogy az úrbéres telekföldek nagysága valóban egyezik-e ezzel a törvényes járandósággal. Kimutatják, megint csak birtokosonként! bontásban és összesitve is, a törvényes illetőségen kivüli maradványföldek hold és D-öl számát, valamint azok váltságának tőkeértékét, kamatait, a fizetési feltételek pontos megjelölésével. Sok esetben a törvényes úrbéri illetőség és a maradványföldek összegét külön rovatban "jelenlegi összes föld" cimszó alatt összesitve is közlik. Ha a házas zselléreknek is volt maradványföldjük - és ez elég gyakran előfordult - akkor az illetményt és az ezenkivüli többletet hasonló kimutatásokban rögzitik. Az Esztergom megyei Táth községben pl. az 1860, évből kelt ilyen kimutatás szerint az egykori úrbéres telkek összes száma: 34, amely 64 jobbágygazda kezén oszlott meg. Miután egy úrbéres telek illetménye /belsőség-szántó- rét/ 31 hold, az úrbéres telekföldek összes terjedelme a községben 1054 hold volt /itt jegyezzük meg, hogy a földek II. osztályzatuak voltak, tehát az egy hold belsőségen kivül egy egész telekhez 22 hold szántó és 8 hold rét tartozott/. A maradványföldek összesen l6l hold és 640 D-ölet tettek ki és igy a telkesek birtokában tényleg 1214 hold és 640 D-öl földterület volt. A 28 házas zsellér belsőségein kivül birt némi maradék441 -