Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 442 földdel is, közel 9 holddal. Ezen kivül 48 jobbágygazda még összesen 4? hold és 397 D-öl irtásföldet is használt, amelynek 2/5 részét a volt jobbágyok megválthatták.9 Hasonló jellegű adatokat közölnek azok a dokumentumok, amelyek a volt jobbágyok birtokában tartott, de az uraság által visszaváltható irtásföldek terjedelmére vetnek fényt. Az irtásokat birtokló telkesek /vagy zsellérek/ többnyire névszerinti felsorolása mellett az egy-egy birtokos használatában lévő irtások terjedelmét mérik fel. Az iratok forrásértéke Önmagukban is, de főleg hasonló tárgyú egyéb forrásokkal ellenőrizve rendkívül lényeges adatokat szolgáltatnak az egykori jobbágybirtok történeti statisztikai vizsgálataihoz. Ezeknek az adatoknak az ismerete teszi nagyrészt lehetővé az úrbéres telekföldek, a maradvány- és irtványföldek számszerű felmérését és egymástól való elhatárolását. Ezekből derül leginkább fény a maradvány- és irtásföldek jövendő sorsára is. Nagy előnyük az is, hogy teljes részletességgel - háztartásonkénti bontásban - adják az adatokat, miáltal lehetőség nyilik a háztartásokig lenyúló vizsgálatokra is, ami olyan célkitűzés esetében, mint a rétegződés megállapítása, elsőrendű jelentőségű. Korlátai^ hogy mindezt csupán a volt úrbéres népesség keretei között engedik meg, sőt a hazátlan zsellérek számáról sem nyújtanak felvilágosítást. De vigyázni kell a kimutatásokban alkalmazott, vagy érvényre juttatott szempontok és az ezek alapján közölt adatok megítélésénél is. A különféle manőverezésekre itt is mód nyilott. Ha például a volt földesúrnak sikerült a telkek tényleges számát csökkentve kimutatnia /ami csak egyik variánsa volt a sokféle lavirozásnak és rendszerint akkor következett be, amikor a tényleges urbériség elismerése és az annak alapján járó állami kárpótlás összegének nagysága körül vita alakult ki földesúr és az állam között/ és a csökkentés arányában megnövelt maradványföldet igazolnia / amikor is kevesebb legelőt oszthatott ki és részben a parasztokra hárithatta át a maradványföldekért járó váltság terheit/, akkor az úrbéres telekföldek és az azon kivül eső maradékföldek torzított arányát kapjuk a kimutatásokból. így történt ez pl. a Heves megyei Recsk község esetében is* Ott a tényleges 75 5 telekszám: 30 _J— V

olt; a telekföldek terjedelme; 1133 60 505/1200 hold; a maradékföldeké: 459 778/1200 hold. így a maradványföldek tényleges aránya a telekföldekhez 40,45$. A közbirtokosoknak azonban sikerült a telkek számát 27 1/2-re csökkenteni. Ezért a telkek terjedelme, csak 1017 50/1200 hold lett, ellenben a maradványföldeké 576 33/1200 holdra tágult. Pest- és Nógrád Megye Állami Levéltára* Esztergom megye községeire vonatkozó töredékes úrbéri periratok: Táth kg. 163.sz. /Táth községben a maradék s irtvány kérdés alatti rétváltságot kimutató Tábla 1860-ból./