Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 442 ­földdel is, közel 9 holddal. Ezen kivül 48 jobbágygazda még összesen 4? hold és 397 D-öl irtásföldet is használt, amelynek 2/5 részét a volt jobbágyok megválthatták.9 Hasonló jellegű adatokat közölnek azok a dokumentumok, amelyek a volt jobbágyok birtokában tartott, de az uraság által visszaváltható irtásföldek terjedelmére vetnek fényt. Az irtásokat birtokló telkesek /vagy zsellérek/ többnyire névszerinti felsorolása mellett az egy-egy birtokos használatában lévő irtások terjedelmét mérik fel. Az iratok forrásértéke Önmagukban is, de főleg hasonló tárgyú egyéb forrásokkal ellen­őrizve rendkívül lényeges adatokat szolgáltatnak az egykori jobbágybir­tok történeti statisztikai vizsgálataihoz. Ezeknek az adatoknak az is­merete teszi nagyrészt lehetővé az úrbéres telekföldek, a maradvány- és irtványföldek számszerű felmérését és egymástól való elhatárolását. Ezek­ből derül leginkább fény a maradvány- és irtásföldek jövendő sorsára is. Nagy előnyük az is, hogy teljes részletességgel - háztartásonkénti bontás­ban - adják az adatokat, miáltal lehetőség nyilik a háztartásokig lenyú­ló vizsgálatokra is, ami olyan célkitűzés esetében, mint a rétegződés megállapítása, elsőrendű jelentőségű. Korlátai^ hogy mindezt csupán a volt úrbéres népesség keretei között engedik meg, sőt a hazátlan zsel­lérek számáról sem nyújtanak felvilágosítást. De vigyázni kell a kimu­tatásokban alkalmazott, vagy érvényre juttatott szempontok és az ezek alapján közölt adatok megítélésénél is. A különféle manőverezésekre itt is mód nyilott. Ha például a volt földesúrnak sikerült a telkek tényleges számát csökkentve kimutatnia /ami csak egyik variánsa volt a sokféle lavi­rozásnak és rendszerint akkor következett be, amikor a tényleges urbéri­ség elismerése és az annak alapján járó állami kárpótlás összegének nagy­sága körül vita alakult ki földesúr és az állam között/ és a csökkentés arányában megnövelt maradványföldet igazolnia / amikor is kevesebb lege­lőt oszthatott ki és részben a parasztokra hárithatta át a maradványföl­dekért járó váltság terheit/, akkor az úrbéres telekföldek és az azon ki­vül eső maradékföldek torzított arányát kapjuk a kimutatásokból. így történt ez pl. a Heves megyei Recsk község esetében is* Ott a tényleges 75 5 telekszám: 30 _J— V olt; a telekföldek terjedelme; 1133 60 505/1200 hold; a maradékföldeké: 459 778/1200 hold. így a maradványföl­dek tényleges aránya a telekföldekhez 40,45$. A közbirtokosoknak azonban sikerült a telkek számát 27 1/2-re csökkenteni. Ezért a telkek terjedel­me, csak 1017 50/1200 hold lett, ellenben a maradványföldeké 576 33/1200 holdra tágult. Pest- és Nógrád Megye Állami Levéltára* Esztergom megye községeire vo­natkozó töredékes úrbéri periratok: Táth kg. 163.sz. /Táth községben a maradék s irtvány kérdés alatti rétváltságot kimutató Tábla 1860-ból./

Next

/
Thumbnails
Contents