Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

- 365 Az alispáni javaslat ezért kifejezetten egy allevéltárnoki állás megszervezésére irányult, az emiitett indokok részletes felsorakoztatásává 1.71 Mosón megye főispánja elvileg nem utasitotta el a felterjesztést, csupán további tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatosan, de a felsőbb fórumok nem méltányolták a közgyűlés kérelmét, s igy Ekei Antal levéltárnok 1893-ban egyedül irányitotta és hajtotta végre /napszámosok, alkalmi munkaerők igénybevételével/ az archivum áthelyezésére, tényleges átköltöztetésére vonatkozó rendelkezés nagy munkáját. Az anyagszállítások jelentős költségeket emésztettek fel és az egész akció komoly körültekintést, szakérteimet követelt, minthogy az időközben felszaporodott irattömeg az uj helyiségek tágassága mellett is sok gondot okozott, különösen a férőhely célszerű kihasználása szempontjából. Az uj otthonban való berendezkedés mindazonáltal az esztendő végére befejeződött /a régebbi levéltári helyiségekbe a telekkönyvi hivatal költözött/, s igy a jól végzett munka tudatával mehetett nyugdijba /189^-ben/ a levéltár még mindig lelkes, de már pihenésre szoruló gazdája./^ Helyére Szélessy Károly vármegyei tb. aljegyző lépett, aki előzőleg már minden bizonnyal segédkezett egyes időigényesebb szakfeladatok végzésénél. A főispán az előd nyugdíjaztatása után először ideiglenes behelyettesítést engedélyezett, majd a levéltári kezelői szakvizsga letétele után végleges hatállyal nevezte ki Szélessyt az archivári'..'.:. tisztségbe /1894-. szept. 16-án/. A vármegye uj levéltárnoka részletes leltár alapján vette át az anyagot és működését,hasonló alapokon és szempontok szerint folytatta, mint Ékei Antal. Szására mindenesetre már nagy könnyebbséget jelentett, hogy a korábban végrehajtott iratrendezések és az elkészitett segédletek irányt mutattak a további feladatok jellegére és megoldási módozataira vonatkozólag. S ha részletes adatok nem is állnak rendelke1 zésre a századvégi levéltári munkálatokat illetően, nem kétséges, hogy ezek az adott körülményeknek megfelelően, rendszeresen folytatódtak, miután Szélessy Károly figyelme is főleg arra összpontosult, hogy a levéltár rendezettségi szintje és használhatósági foka lehetőleg megmaradjon az elért keretek közt. - A századfordulót követően azonban csakhamar újból felmerültek az elhelyezési problémák, főleg azután, hogy - a főispán utasitására - a rajkai főszolgabírói hivatal is beküldte régebbi anyagát /l86l-től 1883-ig/ a vármegye központi levéltárába.73 A kérdés megoldásának sürgősségét az alispán is elismerte, hiszen az egy évvel korábban beszállított nezsideri főszolgabirósági anyag A- ládába rakott iratait sem lehetett már a megkivánt rendben elhelyezni s ezért javaslatot kért a levéltárnoktól esetleges további helyiségek archivumi célokra történő igénybevételére vonatkozólag. Szélessy Károly 1901. október 22-én készitett előterjesztésében mindenekelőtt leszögezte, hogy a főszolgabírói iratsorozatok megfelelő tárolására a levéltár meglévő helyiségei nem nyújtanak kellő lehetőséget. Ahhoz, hogy a 17 ládában és kb. 80-90 csomagban rendezetlenül és kibontatlanul elfekvő anyag áttekinthető állapotban kerüljön az állványokra, feltétlenül szükség lenne egy ujabb /legalább 100 köbméter