Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

- 344 rainisztrálni /bár lehet, hogy 'az elért sikerek közvetve az archivum sorsára is kihatottak/, amennyiben 1737~ben elérte azt, hogy a jegyzői hivatal megnövekedett munkájának ellátására a vármegye külön aljegyzőt is rendszeresített, a főjegyző fizetését pedig 50 forinttal megemelte.18 Ugyancsak kihasználta a kinálkozó alkalmat, amikor két év múlva - a már emiitett törvénycikk rendelkezései alapján & a generális kongregáció végleg ugy döntött, hogy a Mosonban lévő Zsidanics-féle kúriát, , a hozzá tartozó majorsággal együtt/ 6000 Ft-ért megvásárolja a megyei székház céljára. Az előzetes tárgyalások ez ügyben már 1738-ban elkezdődtek, de az adás-vételi szerződés megkötéséig terjedő időszak még hosszú hónapokat vett igénybe. 1739-elején azonban már a közgyűlés konkrét intézkedéseket tett "az újonnan vett vármegyeháza" ügyében: igy kimondotta - többek között-, hogy az épületben a levéltárat is el kell helyezni, gondoskodva annak megfelelő berendezéséről, továbbá szállást /lakást/ kell biztositani a vármegye főjegyzőjének, 19 /17^0-ben fizetése már 300 Ft-ra emelkedett!/ Ebben a székházban folytatta tehát Mosón megye hatósága a XVIII.. század 40-es esztendőitől kezdve hivatali működését és itt kapott otthont az archivum is, valószinüleg a börtönök céljára felhasznált helyiségek szomszédságában. Az elhelyezés közelebbi körülményeiről nem szólnak a feljegyzések, de bizonyosra vehető, hogy a megoldás itt sem lehetett nagyon megnyugtató, mivel néhány évvel később a közgyűlés külön ugy rendelkezett, hogy a levéltári irományokat a vármegye adja át Zichy Ferenc helyettes főjegyzőnek, tartsa az anyagot inkább a saját rezidenciájában, amig a dokumentumok számára biztonságosabb helyet nem lehet szerezni.2o Ettől az utasítástól eltekintve azonban, a további évtizedeket illetően, meglehetős közöny és nemtörődömség tapasztalható a megyehatóság részéről ezen a téren, holott Mária Terézia trónra lépését követően már a kormányszékek is szorgalmazni kezdték a vármegyei és városi levéltárak gondozásbavételét, anyaguk fokozatos rendbe szedetését. - Nincs nyoma pl. annak, hogy amikor a királynő 1752-ben felhivta a főispánok figyelmét a levéltárak állapotára és elrendelte az iratok, oklevelek rendezését, lajstromozását, valamint a különféle protokollumok mutatózását, tett-e lépéseket ez irányban a vármegye, noha az sincs kizárva, hogy a sokoldalúan elfoglalt főispán sem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek az utasitáának. A Pozsonyban felállítandó Országos Levéltár /Archivum Regni/ anyagának biztosítását célzó intézkedések érdemleges szakaszukba inkább az 1750-es évek közepe táján léptek, de az előkészületi munkálatok keretében már 1752-ben érkezett Mosón megye hatóságához egy nádori parancs, amely elrendelte, h@gy az ügyben eljáró Terstyánszky János meghatalmazottnak mindazokat az irományokat ki kell adni a levéltárból, amelyekre az 1722/23. évi XLV. törvényeikkfisk az országos érdekű közigazgatási, birósági, vagy országgyűlési anyag összegyűjtésére vonatkozó rendelkezései szerint nevezett igényt tart. 21 Néhány évvel később a vármegye közgyűlése - többszöri sürgetésre - a maga részéről is ugy határozott, hogy a létesitendő Országos Levéltár számára fel kell kül-