Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 327 állásában valóban megerősítette. Hasonló eljárással véglegesítették Mikó Istvánt is, akit korábban ugyancsak a Nemzeti Bizottság polgármester—helyettesnek kinevezett. Dr.Gáspár János székfoglaló beszéde egyben az élet megindításának a programja is volt. A polgármester vázolta, hogy a város élére a legnehezebb napokban került, amikor a megyeszékhelyen nem tartózkodott vezető tisztviselő. Tudatában volt annak, hogy a törvényhatósági bizottság ezekért a szolgálatokért választotta meg, illetve erősítette meg hivatalában: "#•-.• Ebben a városban egyetlen vezető tisztviselő sem volt a helyén,, amikor a város felszabadult. Ennek alkalomszerű következménye volt, hogy a város elhagyott polgárai igyekeztek keresni valakit, aki a város irányítását a kezébe veszi és igyekszik átmenteni, ami még átmenthetőnek látszott ... Az élet megindításának első lépése a termelés megkezdése. Szilárd elhatározásom, I ho^y a város minden erőforrását a jtermelés szolgálatába. állítom'

1

..,.. A közgyűlésen megválasztották a városi főjegyzőt. A tiszti főügyészi állásra jelentkező két helybeli ügyvédet a kijelölt választmány azonban az állásra nem tartotta alkalmasnak és jelölésüket mellőzték. Ugyancsak betöltetlen maradt, holott volt jelentkező az árvaszéki ülnöki, az I. osztályú aljegyzői, a műszaki tanácsosi, a gazdasági főintézői és az állatorvosi állásokra. A május 30-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés időpontjáig nem érkezett be pályázat a városi főmérnöki, a két városi mérnöki állásra sem, és így a városi közigazgatásban ekkor igen jelentős pozíciók maradtak betöltetlenül. JtűLítlB 2&-&n tartotta a, városi törvényhatósági bizottság második közgyűlését. Itt a betöltetlen állásokra választás utján került sor, A második polgármester helyettesi állásra Kecskés Elek és Pávits József pályáztak. A szabályszerű választás lebonyolítása után a kommunisták jelöltje Pávits József foglalta el a polgármester-helyettesi széket, Ekkor választottak 7 pályázó közül két tanácsnokot, két első osztályú aljegyzőt, városi árvaszéki ülnököt és jegyzőt, valamint a városi tisztifőügyészt. Egy-egy személlyel betöltötték az első és másodosztályú közigazgatási fogalmazói állásokat, majd a műszaki tanácsosi, a városi főmérnöki és a gazdasági főintézői állást. Ekkor sem sikerült betölteni a két mérnöki állást, mivel pályázat ezúttal sem érkezett be, sőt október 26-ig sem akadtak jelentkezők, ezért a tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ezeket az állásokat szüntesse meg és szervezzenek he- . lyette két műszaki főtiszti állást. Ugyanis a háborús események következtében felmerült sürgős és halaszthatatlan műszaki munkák elvégzésére a városi mérnöki hivatal létszáma nem volt elegendő. így még ezen a közgyűlésen /október 26./ a két műszaki állást kinevezéssel betöltötték. Újjáalakították a városi törvényhatóság albizottságait is. Ezek tulajdonképpen szakbizottságok voltak, amelyet az 1929.

XXX.te.27.§. értelmében szerveztek meg. Az egyes szakbizottságok létszáma 21-nélt-.több n©m lehetett és tagjának nem választhatták meg a törvényhatósági bizottság rendes vagy póttagjait. A közgyűlésen hangsúlyozták, hogy az 1030/194-5. ME.sz.rendelet visszaállította $:3S'éxbsl-.:.ÍM&áQep%<amelynek feladata a közgyűlés és kisgyűlés elé kerülő ügyek előkészítése, de ezeket az ügyeket a tanács a szakbizottságokkal előzetesen megtárgyalja. Ezért tartja szükségesnek a rendelet is a törvényhatósági albizottságoknak,mint a közgyűlést, a kisgyülést, a tanácsot segítőknek a létrehozását. fi szakbizottságok jogköre csak a közgyűlés és a kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekre terjedt ki, de ebben is csak véleménynyilvánító szerepük