Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 328 volt, amelyet a tanács utján terjesztettek a kisgyűlés, vagy a törvényhatósági közgyűlés elé, A közgyűlés résztvevői tudatában voltak annak, hogy az albizottságok tagjait titkosan kell megválasztani. Ebben az esetben azonban eltekintettek ettől a törvénytől /1929*XXX. te.22, és 28,§./ és a törvényhatósági kisgyűlés javaslatát elfogadva egyhangú felkiáltással megválasztották a jogügyi, pénzügyi, gazdasági, épitési, agg- és szegényügyi, árvaházi, vágóhidi, szinügyikulturális és közellátási bizottságok tagjait. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a polgármester a vezető városi tisztviselőket - -polgármesterhelyetteseket, főjegyzőt és tanácsnokokat— önálló intézkedési jogkörrel ruházta fel mindazon ügyekben, amelyet eljárás végett a jövőben nekik juttat. 107/ A városi törvényhatóság minden szerve működött már 1945 nyarán, sőt a városi főjegyző a városi adminisztráció munkáját zökkenőmentesnek mondta. «A választott tisztviselők képesítésének hiánya természetesen éreztette hatását, amely abban mutatkozott meg,; hogy az egyes ügyeket még kifogástalanul elintézni nem tudták. Ezzel lehet magyarázni á nagymérvű restanciákat is, A polgármesteri i'ktatóba 1945* augusztus 13-ig 374-0.db. ügyirat érkezett. Ebből elintézést nyert 70 %, mig 30 $ elintézés alatt állott. Az I. fokú közigazgatási hatóság 4100 ügyiratot iktatott a fent megjelölt időpontig, s ennek 4-0 %-a volt elintézetlen. Ugyanekkor a lakáshivatal iktatójában 6353 db. ügyiratot nyújtottak be, melynek 80 %-át elintézték. * 3€ s Lassan éledezett a város kereskedelme és kisipara is. 1945. augusztus elején 70 kisipari üzem dolgozott és 52 üzletet nyitottak meg, A fejlődés azonban igen vontatott volt ezen a területen. Súlyos munkaerőhiány jelentkezett az iparban, a kereskedelmi élet kibontakozását pedig a nagyarányú áruhiány és feketekereskedelem gátolta.. Egybehangzó jelentések szerint a városban folytatott legális és fekete kereskedelmet már nem lehetett megkülönböztetni egymástól. A legsúlyosabb nehézséget a közellátási problémák okozták. 1945. június l4--én a vármegye főispánja és egyben közellátási kormánybiztosa leirja, hogy az állataitól és minden terményétől megfosztott lakosságnak lehetőséget kellene adni a. talpraálláshoz, amely azután ma$0tomim vonja az ipar és kereskedelem fejlődését. Ekkor azonban a foldi

mü."J&B lakosság gazdasági emelkedésére nem volt meg a lehetőség. A négyhónapos pusztitó frontesemények lezajlása után Székesfehérváron különböző katonakórházakban 25 ezernél több sebesültet és beteg katonát ápoltak. Ezen kivül hasonló /25-30 ezer/ volt a városban tartózkodó hadifoglyok létszáma. Ezek ellátása mellett a várost és a vármegye községeit terhelte a második magyar honvéd kerüllt kb, 30 ezer főt kitevő létszámának az eltartása is. A Közellátási Minisztérium Budapest üzemei és gyárai részére a malmok vámkeresményeiből folytatólagos szállitás utján 355 vagon"kenyérgabona, 100 vagon morzsolt tengeri és 4-5 vagon árpa