Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 320 ­zottságokat, szervezzék a Nemzeti Segélyt, a tavaszi mezőgazdasági mun­kák megkezdése érdekében távolítsák el a földekről a háború maradvá­nyait, lövészárkokat temessék be, az aknákat hatástalanítsák, kezdjék meg a földreformot, küzdjek le a járványveszélyt. Hangoztatta, hogy ezek a javaslatok egyben a MKP programját képezik. Móder József, a vá­rosi Nemzeti Bizottság titkára a munkásság összefogására hivta fel a figyelmet."nehogy uj Horthy érkezzék ismét Székesfehérváron keresztül a fővárosba." Wagner József is a Tanácsköztársaság tanulságát emii­tette. "26 évvel ezelőtt a proletárok kezéből azért ütötték ki a fegy­vert, mert szervezetlenek voltak." A Nemzeti Bizottság április 8-án impozáns népgyűlést tartott, ahol a város népe hitet tett a demokrati­kus átalakulás mellett. A népgyűlés után táviratban köszöntötték a Debrecenben székelő ideiglenes nemzeti kormányt. 72' Április elején már munkás napok következtek. A műszaki osztály április 2-án a városi mérnöki hivatalba összehivta az építőipari dolgozókat, és a legszük­ségesebb munkákat megkezdték a középületeken, lakóházakon. A városi Nemzeti Bizottság rendelkezése szerint a lakóházakat lehetőség sze­rint a tulajdonosok hozassák rendbe, A közigazgatási, ügyosztályon megkezdték az anyakönyvezést, ahová minden december 15 utáni születést és halálozást bejelentettek. 73' Felhivták az országban tartózkodó és Székesfehérváron dolgozó köztisztviselőket, hogy munkahelyükön jelent­kezzenek A városi Nemzeti Bizottság április 24-én a polgármestert meg­erősítette hivatalában, aki néhány nap múlva véglegesíteni kívánta a városi adminisztrációt. Az állások betöltésénél a politikai megbízható­ságot elsőrendű szempontként értékelték, de ehhez a rátermettségnek és a szakképzettségnek is járulnia kellett. 7^ Április 27-én a városi közigazgatás harmonikus ütemű szervezéséről kaptunk hírt, amit az ösz­szes demokratikus pártok közreműködése biztosított. 75'' A közigaz­gatás kiépülése fölött a Városi Neijízeti Bizottság szoros felügyeletet gyakorolt. Május 4-én létrehozták a Székesfehérvári Igazoló Bizottsá­got, 76/ amely a városi köztisztviselők igazolását azonnal megkezdte. A főispán az igazolási eljárás után a nyilas idők alatt magukat expo­nált városi tiszviselőket elbocsátotta,, 77/ Ennek hirére személyesen és írásban több megyei és városi tisztviselő bejelentette távolmaradá­sának okát, sőt a tartózkodási hely szerint illetékes valamely demokra­tikus pártszervezettől politikai megbízhatóságukat igazoló lapokat hoz­tak. 7^/ A városba május elején már tömegesen tért vissza a lakosság. A katonai kórházak és hadifogolytáborokkal együtt a városban 80-100 000 személy tartózkodott. A menekültek ^s visszatértek elhelyezése sok gon­dot okozott a hatóságnak. Az üresen maradt lakásokat március végén és április elején a pincékből előjött lakosok elfoglalták^ A városi Nemzeti Bizottság ideiglenes lakásrendelete ezt a foglalást helybenhagyta, sőt április 18 után további lakás és butorkiutalásra adott utasítást. A visz­szatelepüíők május elejére már minden lehető és üresen maradt lakást el­foglaltak, igy szükségessé vált a lakáshivatal felállítása, és az ideig­lenes lakásrendelet megváltoztatása, és bizonyos lakásjuttatások felül­vizsgálása. 79/ A polgármester rendeletben tette kötelezővé, hogy a ke­reskedők, iparosok nyissák meg üzletüket, műhelyüket. A majdnem százez­res létszámú városban a gazdasági vérkeringés nehezen indult. Még•-'május 18.-án. is hasonló felhívást közöl a helyi újság és felhívja az iparosokat, kereskedőket, hogy aki a munkát nem kezdi megvannak iparigazolványát be-

Next

/
Thumbnails
Contents