Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 321 vonják, üzletét vagy műhelyét másnak utalják át. 80/ A polgármestert ebben a munkában segítette az ipartestület vezetősége is. Hasonló han­gú felhívásuknak májusban, még kevés eredménye lett. Április végén az üzemekből elszállított berendezéseket vet­ték számba a városban. A nyilvántartásokból az üzemi berendezések nagy­mérvű pusztulása állapitható meg, A polgármester kérte a vállalatok vezetőitől, hogy készítsék el az évi mérlegüket, és jelöljék meg abban a munka elkezdéséhez szükséges tőke összegét, A város legnagyobb üze­mei: a Vadásztöltény-Fémárugyár RT, az Alumínium Lemezgyár, a Danuvia­gyár, a MÁV. gépjavító műhely, Bory Pál gépműhelye, a Kardos László­féle vasöntöde, a Felmayer Gyár, Montskó-féle Kékfestő üzem, a Tőke Téglagyár, a Gépjavító műhely, a Városi Közmüvek a munka megkezdésé­hez a szervező munkát elkezdték. Teljes üzemben dolgozott a "Dermata Bőrgyár", amelynek berendezése épségben maradt a hadiesemények idején. 81/ Fejér vármegye közigazgatásának újjászervezése már.a főispán meg­érkezése előtt megkezdődött* A felszabadult községekből március végén és április elején helyzetjelentéseket küldenek a közigazgatás első tisztviselőjének,, 82/ Természetesen legelőször a hadiesemények alatt tönkrement falvak jelentkeztek, amelyek pénzsegélyt, élelmiszert kértek a vármegyétől, valamint a közszükségleti cikkek beszerzésének lehető­ségét keresték. Április elején Mór, Soponya, Tác, Kisláng, Füle, Páz­mánd, Iszkaszentgyörgy, Baracska, Magyaralmás községek elöljáróságai egymásután jelentkeztek. 83/ A vármegyei közigazgatás dr. Bratán Ist­ván vármegyei főjegyző irányításával indult meg. Dr.Bratán az alispán nevében a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság meghatalmazásából intéz­kedett a megyei közigazgatás területén. Kislángra április 13-án kül­dött levelében felhívta a. közigazgatás vezetőjét, hogy a faluban a leg­szükségesebb teendőket: a polgárőrséget, a Nemzeti Bizottságot, a Köz­ségi Földigénylő Bizottságot az élet megindítása érdekében sürgősen szervezzék meg. Külső segítségre a községek egyelőre ne számítsanak - hangzik a felhívásban, - ezért minden problémát a községeknek'saját hatáskörükben kell megoldaniok. 84/ A megyei közigazgatásnak hamaro­san tetemes munkája akadt. Már ápr.11-én statisztikai adatszolgáltatást végeztek a vármegyei községek állapotáról. Április 12-én Füle község a helyzetjelentése mellett a volt nyilaspárti vezetőkről is jelent, majd jelzi, hogy megalakult a Nemzeti Bizottság és annak első jegyzőkönyvét mellékeli. 85/ Dr,Bratán felhívást tett közzé a vármegyéi közigazgatás meg­szervezéséről. A községekkel való érintkezést futárszolgálattal oldot­ták meg, amelyet még április 12-én megszerveztek. A futárszolgálat ­gyalogos és kerékpáros küldöncök - a megyei rendelkezéseket két nap alatt eljuttatta a megye minden községébe, Április 12 és 18 között ik­tatás nem volt a vármegyén, 18-án keveset, de 20 után már többet, május­ban a szokásos napi alispáni hivatal iratmennyiségét iktatták. 86 r Áp­rilis 20-án érkezett meg a városba Szabó István, a megye és a város fő­ispánja, akinek jövetelét a helyi sajtó már néhány nappal korábban je­lezte. 87/'Hasnap, 21-én a főispán felhívást tett közzé az állami, vá­rosi, megyei és községi tisztviselőkhöz, hogy szolgálati helyükön ha­ladéktalanul jelentkezzenek. Ezen a napon kezdte meg működését a főis­páni hivatal is. Első napon mindössze két iktatás történt: az eg^ik a város közmüveinek állapotát összefoglaló jelentés, a másik a székes-

Next

/
Thumbnails
Contents