Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

, részt a bizottság egy-egy tagja állott. 67/ A 21-es bizottságnak bőven akadt tennivalója. Legsürgősebb feladatának a közhivatalok, egészségügyi intézmények, a kpzmüvek szolgáltatásának meginditását tartotta. Az ügyosztályok kapcsolatot teremtettek a városhoz közel eső községekkel, és tervezték, hogy a megye minden helységét meglátogatják. A megyei közigazgatás március végén és április első hetében még béna volt, mert ezalatt nem tudták az érintkezést megteremteni a községi •vezetőkkel. A városi 21-es bizottság szervezőmunkája nyomán a felszabadulás... után egy héttel már pezsgő munka folyt a városházán. Március 31-én próbaképpen megkezdődött .a vízszolgáltatás, április 1-én a városházán és a belváros néhány középületében már volt villanyvilágítás. A közegészségügyi intézkedések között elsőnek kezdték meg a tetvetlenitést és tisztasági rendszabályokat dolgoztak ki. Március végén csak a kórház működött, a korábban megszervezett egészségügyi intézmények orvos hiányában szüneteltek. 68/ Áldozatos munkát végeztek a légoltalmi mentőállomás önkéntes alkalmazottai, akik a két hónapos német megszállás idején is helyükön maradtak. Már február első napjaiban utasították őket, hogy hagyják el a városháza földszintjén lévő helyiségeket és költözzenek Németországba. A mentőállomás legtöbb tagja azonban itthon maradt és mint egyedüli mentőszolgálat működött a városban. A német megszállás alatt 2290 esetben nyújtottak segítséget a sérülteknek, sőt bizonyos mértékben igazgatási munkát is végeztek. A városi tisztikar és a köztisztviselők elmenekülése után a város hivatalos közepének is őket tekintették. Ők rejtették el a német elő], a városban .gazdátlanul hagyott cukor- és szappankész letet. Az ostrom szünetében 3000 adag cukrot osztottak ki a lakosságnak. A felszabadulás után sem szüntette be munkáját a mentőállomás; a lakosság egészségügyi tanácsért felkereste, szivesen nyújtottak elsősegélyt a lakosságnak továbbra is. 69/ A felszabadulás utáni néhány nap alatt a városban kibontakozott a politikai élet. A kommunisták első taggyűlésüket április 1-én, húsvétvasárnapján tartották. A szociáldemokraták 7 tagú ideiglenes pártwezetőséget állitottak a szervezet élére, hirek terjedtek el a Nemzeti Parasztpárt megalakulásáról, a Kisgazda Párt tisztikarát is megválasztották. A demokratikus átalakulást sürgető pártok vezetősége egységesen állást foglalt a békés építőmunka megindítása, a közigazgatás megszervezése és a városi élet normalizálásának kérdésében. Április 1-én a kommunisták javasolták a városi Nemzeti Bizottság megalakítását, április 3-an pedig a pártok vezetői közösen megállapodtak a Nemzeti Bizottság összetételében. Hangoztatták, hogy a Nemzeti Bizottság működése lehetővé teszi az uj törvényhatósági bizottság megteremtését, azonkívül sürgős ennek megalakításra, a földosztás gyors lebonyolítása miatt is. Április 3~án a pártok ós a szakszervezet 15 küldöttje jelenlétében kimondották a városi ütef&et'í Bizottság megalakulását. Elnöke: dr.Gáspár János lett, a pártok és a szakszervezet 3-3 rendes és. a Nemzeti Parasztpárt kivételével 2-2 póttagot küldtek a bizottságba.' A Nemzeti Bizottság megalakulásával megszűntnek nyilvánították a 21-es Bizottságot. Ennek munkáját elismerték, hisz éppen a legnehezebb napokban állott helyt, .A kommunista párt delegáltja, dr. Szirbik Ferenc a legégetőob teendőkre nivta fel a tagok figyelmét. Javasolta, hogy állítsák fel az Igazoló Bi-