Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 316 194-5• január 5-én Kerekes Lajos polgármester levélben kérte meg a MKP helyi szervezetének vezetőségét, hogy a városi tisztviselők igazoltatására felállítandó "Igazoltató Bizottságban" vegyen részt a párt is. A polgármester szerint a bizottságnak öt tagból kell állnia, ennek elnökéül a városi tisztikar nevében "&avoy nyugalmazott altábornagyot kérné fel és a bizottságnak hivatalból tagja lenne a városi \. tisztifőügyész, dr. Schmölz József is. A bizottságba további három helyet a polgármester a kommunistákkal kivánta betölteni. 50 A pártszervezet titkára szerint az igazoltató bizottság felállítására szükség van, de a kommunista párt csak egy személyt delegálhat, és a másik két helyet a városban már megalakult vagy megalakulóban lévő más demokratikus pártoknak kell betölteniök. A kommunisták helyeselték a tisztifőügyész jelenlétét a bizottságban, majd a maguk részéről dr. Koch Lászlót, a város ideiglenesen kinevezett tiszti főorvosát ajánlották. A szociáldemokraták képviseletében Jámbor Zsigmond, a Kisgazda Párt képviseletében Kecskés Elek vett részt a bizottságban. 51/ A városban a politikai kibontakozás a MKP létrejöttével vette kezdetét. Ennek adott nagy lendületet január 3-án az MKP székesfehérvári szervezete által az Álba filmszínházban rendezett nagygyűlés, ahol Vas Zoltán, az ideiglenes nemzetgyűlés képviseletében köszöntötte a résztvevő közönséget. S2/ A városi hatóság igen szivélyes kapcsolatot épitett ki a városi szovjet katonai parancsnoksággal, amelynek következtében több bonyolult ügyet is sikerült megoldani. A közmunkakötelezettség minden munkaképes egyénre kiterjedt, és azt éjjel és nappal végezni kellett. A közmunkákat a polgármester utasitására a vároá közbiztonsági alakulat felügyelete mellett végezték. Nagy apparátussal dolgozott a városi közellátásügyi osztály, ahol az élelmiszerjegyeket kezelték.. Azok, akik lakóhelyüket nem változtatták meg, az élelmiszerjegyet kézbesítés utján kapták meg., akik viszont nem a lakóhelyükön tartózkodtak, azok az ügyosztályon személyesen vették át. 53/ A város közegészségügyi helyzete erősen megromlott, az ostrom idején. Nagy volt az orvoshiány is. Dr.Koch László a város közegészségügyi helyzetének megjavítása érdekében messzemenő intézkedéseket tett. Január 11-én a következőket nyilatkozta erről: "Egy hét óta dolgozunk a kartársakkal megfeszített erővel, hogy a lehetőségekhez képest helyreállítsuk Székesfehérvár közegészségügyi biztonságát." Január elején működőképessé tették a tisztifőorvosi hivatalt, biztosították a betegei' látást a kórház épenmaradt épületeiben, szükségkórházat szerveztek a Téli Gazdasági Iskolában, helyreállították a szegénybetegrendelőt és négy körzeti orvos megkezdte működését városban. Lehetővé tették az OTI rendelést is. Héttagú intéző bizottságot alakítottak, amely a legsürgősebb egészségügyi intézkedéseket megvitatta és a tisztifőorvosi hivatalon keresztül intézkedett a betegségek leküzdése érdekében. ,54-/ Hiány lépett fel a gyógyszerellátásban, kevés volt az orvosi műszer. Katonai célra ugyanis igénybevették több orvosi rendelő felszerelését. 55, Sürgős intézkedést kellett foganatosítani az Anya és Csecsemővédő Intézet helyreállítása érdekében. A tisztifőorvos kérésére a polgármester építőipari szakmunkásokat rendelt az intézet renoválási munkáihoz, akik 8-10 nap alatt a helyreállítással végeztek. 56/ A tisztifőorvos intézkedett az állati hullák elföldeléséről, 57/ január 19-én