Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

pedig kérte a polgármestert, hogy a nagy orvoshiányra való tekintettel a városban működő hatósági orvosok létszámát 3 főre emelje. Sajnos, ez idő szerint a városban nem volt ezekre az állásokra jelentkező. 58

/ 1945. január 22-éré virradóra német és magyar egységek viszszafoglalták Székesfehérvárt. A városban tartózkodó szovjet alakulatok a budapesti ut védelme miatt harc nélkül kivonultak a városból. A német és magyar katonákkal egyidőben Veszprémből visszatértek a nyilasok is. Január 25-én megkezdte működését a Nemzeti Számonkérő Szék. A csendőrség a szovjetekkel való együttműködéssel sok fehérvári lakost megvádolt, majd kihallgatott. A városban a terror megkezdődött, s félelem lett úrrá a lakosságon. Kétségbeejtő közállapotok kezdődtek ezen a napon. Kerekes polgármesternél délelőtt 9 órakor Endre László központi hadügyi kormánybiztos és több csendőr jelent meg. A polgármestert hazaárulónak bélyegezték, mert nem tett eleget 194-4-• december elején a kiüritési parancsnak. Énre utasitást adott Biró László dunántúli hadügyi kormánybiztosnak és Tapody városparancsnoknak, hogy a polgármestert tartóztassák le. Délben a polgármestert felkoncolásra Ítélték, amelyet a legközelebbi csendőr különitménynek kellett volna végrehajtani. Kerekes polgármestert Pintér főispán a megyeházán háziőrizetben tartotta. Innen éjszaka Palotára, majd Pétre a kivégzési helyre hurcolták. Véletlen szerencsén múlott, hogy az Ítéletet február 14—én nem hajtották végre. A városban többször megfordult Baky László és Beregffy honvédelmi miniszter. A Nemzeti Számonkérő Szék munkáját Endre László és Orendy Norbert csendőrtiszt, a Dunántúli Számonkérő Szék parancsnoka irányították. Egyik különítménye, Kozma László csendőralhadnagy vezetésével a város több pontján ellenőrző tisztogató készültséget létesített. Ez a különítmény január 29-én meggyilkolta dr.Koch Lászlót, a város ideiglenesen megbízott tisztifőorvosát. 59/ A városi és vármegyei közigazgatás nem működött. Január 25-én Balogh János városi adótiszt ugyan visszatért a városba, akit városvezetővé ki is neveztek. Igyekezett a zilált állapotokon segíteni, de néhány segítőtársa volt csak, s így munkájuk főleg a közellátási feladatokra korlátozódott. 60/ A front közel volt /4—5 km/, a várost állandóan bombázták. A kitelepítés és katonai bevonultatás következtében a város lakossága 16-20 ezer főre apadt. A lakosok közül sokan Veszprémbe és kör ; nyékére vagy Várpalotára települtek. 61/ Elhagyták a várost kevés kivétellel a városi tisztviselők is. 62/ A megszállás után néhány nap múlva megjelentek a városban és a megye visszafoglalt községeiben a magyar kir. rendőrség budapesti kapitánysága politikai rendészeti osztályának szombathelyi kirendeltségéről a detektívek, akiknek a feladata a dunántúli lakosság hangulatváltozásának megfigyelése és azonnali jelentése volt. Jelentették például, hogy Győrben "Székesfehérvár felszabadítása és a környékén elért sikerek megkönnyebbülést nem váltottak ki a közönség részéről, azokat időleges sikereknek könyvelték el..." 63, Január 24—én érkeztek a detektívek Székesfehérvárra és jelentésükben leírják,