Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 315 ­községi bizottságokat szervezett, ezek munkájának megkezdéséhez a di­rektórium 20 000 pengő kölcsönt vett fel, mivel akkor a község telje­sen pénz nélkül állott. A közellátási bizottság tevékenységére is szük­ség volt, mivel az élelmiszer, a tüzelő és egyéb közszükségleti cikkek beszerzése, elosztása nagy nehézségekbe ütközött. Megszervezték még a közmunka, a szociális, a gazdasági, a közegészségügyi, a közmüvelődés­ügyi és az idegen holmik felkutatására alakitott bizottságokat. Janu­ár 16-án tartott tanácsülésen a községi vagyon és egyéb fontosabb ira­tok pusztulásáért felelős volt vezetőjegyzőt távollétében bűnösnek nyilvánították, mivel több figyelmeztetés ellenére sem helyezte bizton» sagba azokat. Gondozásba vették a villanytelepet, a vizmüvet és az olajüzemet, majd kimondották, hogy az üzemek fenntartása érdekében mindenkitől dijat szednek pl. egy vizcsap után 10 pengőt, két csap után 15 pengőt, a nagy vizfogyasztók pedig 30 pengőt fizetnek havonta a községi pénztárba. Gondozásba vették és a munka megindítását java­solták a téglaüzemben és a fürésztelepen. A földosztásról ekkor 'még konkrét intézkedés nem történt, de a tanács felkészült a juttatásra. "Bármily.formában is történik a törvényes intézkedés^ a grófi kas­tély, a park, a földek stb. sorsáról, a község vezetősége mindenkor résen legyen." - irták a jegyzőkönyvben. A közellátási bizottság be­számolt eddigi tevékenységéről, de érdemleges munkáról számot adni nem tudott ... Mrucént egyik jeienteseoeu panaszosan emlegeti; " sem a készletek felkutatása, sem a fakitermelés nem eszközölhető". A közegészségügyi bizottság beszámolója sem nyugtatta meg a tanács tagjait: terjed a rüh, a tetű, a pusztai beteglátogatás lehetetlen". Ercsiben az ujjáépitő munka .megkezdését gátolta az, hogy a front kö­zel volt, néha két kilométer távolságnyira megközelítették a németek a községeket. 45 Ugyanez a helyzet Székesfehérvár és a várost körülvevő más községek esetében is. Székesfehérvárt a németek mindenenáron vissza akarták foglalni, s ennek érdekében több ellentámadást indítottak. A szivósan védekező szovjet csapatok egyelőre a város határában tartot­ták a megmerevedett frontvonalat, A felszabadult városban megindult az élet. December 23-án délelőtt a frontparancsnokság magyarnyelvű felhi­vása jelent meg, amelyben kérte a város népét, hogy folytassa békés mun­káját. A város katonai parancsnoka, Uszkov Vaszilij alezredes felvette a kapcsolatot a helyi hatóságokkal. Annak ellenére, hogy a németek lőt­ték a várost, s a front néha egészen közel volt, sikerült a lakosságot a legszükségesebb közszükségleti cikkekkel ellátni. Dolgoztak a sütő­üzemek 46/ működött a villanytelep, ahol az elmúlt év októberében felhalmozott szénkészletből tudták a telepet működtetni. 47/ Igen gyor­san megkezdték a vízszolgáltatást, majd a gáztelep helyreállítását is. Január 16-tól minden nap reggel 7-9-ig, délelőtt 11-14-ig és este 18-20 óra között volt gázszolgáltatás a városban. 48/ December 26-án Székesfehérváron megalakult a Magyar Kommu­nista Párt helyi szervezete. Elnöknek Benke Ferencet, titkárnak dr.Szib­rik Ferencet választották meg. A pártszervezet kezdeményezésére megin­dították a Fehérvári Hirek cimü városi lapot. 4-9'/

Next

/
Thumbnails
Contents