Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 314 Ebben az időben keletkezett jegyzőkönyvek feltüntetik, hogy a szovjet katonai parancsnokságoknak az volt óhajuk,, hogy a községekben az élet minél hamarabb békés mederbe terelődjék. Lehetőség nyílott arra, hogy a nyilas idő alatt üldözött személyek, igazgatási és gazdasági vezetők újra megkezdhessék működésüket* Enyingen Weisz 'Fülöp pl. a gőzmalmot a felszabadulást követő néhány napon belül üzembe helyezte. A községben érintetlen maradt minden élelmiszerkészlet: a szövetkezet raktára, valamint a Futura terménykészlete. Weisz Fülöp a felszabadító csapatokkal érkezett a községbe és már az első héten munkát teremtett a dolgozóknak. 42/ A községi közigazgatásra még olyan esetekben is igényt tartott a szovjet parancsnokság, amikor fronthelyzetben állott, és a harcok esetleg csak néhány kilométernyire dúltak a község körül. 43/ A közigazgatás ideiglenes újjászervezése is segitette a felszabadító hadmüveleteket, de megnyugtató hatással volt a közigazgatás működése a lakosságra is. A szovjet csapatok Ercsinél december 4-én megkezdték azt átkelést és sikeres hadmüveletek közvetkeztében kiszélesítették a hídfőállást, 6-án pedig felszabadították a községet. 44/ A németek elkeseredett ellentámadást; indítottak a hídfőállás megsemmisítése érdekében. A szovjet katonai parancsnokság és a községi polgári közigazgatás között ebben a nehéz helyzetben szoros kapcsolat alakult ki* Már december 7-én az elmenekült nyilas vezetőjegyző helyett az egyik községi hivatalnok megkezdte a közigazgatás ideiglenes megszervezését, amely a községben négy hónapon át tartó frontesemények és állandó felvonulás alatt is működött. December 16-án megérkezett a községbe az első községi katonai parancsnokság, amely igazolvánnyal látta el a közigazgatás vezetőjét. Másnap a község tisztviselő-kara a közigazgatás újjászervezéséről és az ujjáépitő munka megkezdéséről tanácskozott. A községháza udvarán lévő iratanyagból az adókönyveket és az anyakönyveket megmentették. December 17-től hivatalos órákat is tartottak délelőtt 9-től délután 14 óráig. A szovjet katonai parancsnokság közölte a közigazgatás vezetőjével, hogy ők a falu életébe nem avatkoznak bele, ezért ugy dolgozzanak, ahogy jónak látják. Szükség esetén karhatalom igénybevételét is kilátásba helyezte. Azt kivánta, hogy az élet megindulásának első lépését tegyék meg a faluban: nyissák meg a templomokat, kezdjék meg a tanitást az iskolákban* A közellátás területén is intézkedtek a községben, népkonyha felállítását tervezték arra az esetre, ha a hadiesemények miatt a lakosság ellátása nehézségekbe ütközne. December 19-én a demokratikus pártok delegáltjaiból,az egyházak vezető lelkészeiből, az iskolák igazgatóiból megalakították a falutanácsot, majd öttagú direktóriumot választottak a falutanács tagjai közül. Hangoztatták, hogy ez a falutanács intézi a község ügyeit, amely szoros kapcsolatot tart fenn a szovjet parancsnoksággal. Joga van a volt tisztviselők alkalmazásárül dönteni, azokat megbizhatja vagy elbocsáthatja. A megjelent tanácstagok között voltak, akik magukat a MKP, a SzDP, mások a Kisgazda Párt, sőt a Keresztény Néppárt tagjának mondották. Hivatalosan ekkor egy párt sem működött a községben, sőt még később februárban sem jelenthették be a pártok.megalakulását egyetlen felettes hatóságnak sem. Egyhangúlag elfogadták a közigazgatás vezetője indítványát,hogy a falutana.es működése csak ideiglenes legyen, és ha a megalakuló Ideiglenes Kormány a közigazgatás kérdésében másképp döntene, akkor a tanács megszünteti működését* A tanács a községi közigazgatás vezetőjét megbízta mindenfajta ügy elintézésével; Bilics János községi birót pedig sztaroszta néven megerősített hivatalában. December 28-án a falutanács \