Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.
- 309 város vezetősége kezdetben a Zsidó Tanáccsal foganatosíttatta, de a tanács minden intézkedését a városi hatóságon keresztül a csendőrség ellenőrizte. Toldy főispán mindent elkövetett, hogy a Sztójay - kormány szélsőjobbqldali programját tökéletesen végrehajtsa. Szorgalmazta a bevonultatásokat, a haditermelés fokozására buzdította a munkásokat, a gazdatársadalmat pedig továbbra is a terménybeszolgáltatásra ösztönözte. 9 Toldy Árpád szeptember 19-ig maradt tisztségében. Szeptember 22-én megjelent a vármegyeházán gróf Széchenyi György, a balatonfüredi járás fősző'l'gabirója, akit már a Lakatos kormány nevezett ki főispánná. 10/ Szeptembertől kezdve egyre nagyobb létszámú német véderő tartózkodott a városban és a megye falvaiban. Székesfehérváron, Válón, Tárnokon és még több községben az iskolákat is elfoglalták. 11/ Szeptemberben akadozott már a közigazgatás menete is. Nemcsak katonai szolgálatra, hivták be a gyakorlott közigazgatási munkaerőket, de a székesfehérvári 2. honvéd kerületi parancsnokságon is alkalmazták a polgári közigazgatásban jártas szakembereket. A Vallás- és KözoktatásügyiMinisztérium engedélye alapján a községi tanítókat közigazgatási szolgálatra is beosztották. A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság már szeptember 1-én értesítette az alispáni hivatalt, hogy a tanitókat Fejér megyében közigazgatási teendők ellátására igénybe lehet venni. Az ügymenetet a városházán és az alispáni hivatalban egyaránt megzavarták a gyakori légiriadók. Az alispán ezért ugy rendelkezett, hogy egyes ügyeket az óvóhelyeken is el kell intézni. A móri és adonyi főszolgabírók szeptember végén járásaik területéről erős Volksbund megmozdulásokról adtak számot. A német ajkú lakosság már 194-4- nyarán németnyelvű napköziotthonok felállítását kérte, Mór község elöljárősága pedig szeptember 25-én állandó németnyelvű óvoda létesítését sürgette. 12/ Az anyagi erők és az emberi élet tömeges pusztulása Székesfehérvárott 194-4-. szeptember 19~én az angolszász légitámadással kezdődött, amely október 13-án három alkalommal, a déli órákban, délután 3 órakor és este fél 11-kor megismétlődött. Egyetlen lángtenger volt a vasutvidéki városrész, a Széchenyi utca, és a vasútállomás. 13/ A városban a menekültek százai tartózkodtak, akik október 11-én és az azt követő napokban érkeztek a városba a Duna-Tisza közéről, Soron kivül 800 kecskeméti lakost is el kellett szállásolni a városban, holott a bombázás miatt a város lakosságának sem volt elegendő férőhelye. A nyilasok október 15-én délután már készen állottak a hátalom átvételére, Másnap fegyveresen járták az utcákat, hangoskodtak, fenyegetőztek és részegeskedtek. Vezetőik Ács Ferenc;, Dominó József és Pintér József voltak, akik közül főispán Pintér József lett. 14-/ Október 15 után a város és a megyeházán nem állt meg a munka, Thaisa Andor alispán még október 15-én délután összehívta a megyei tisztviselőkari, További munkára buzdította őket, miközben kijelentette, hogy Fejér vármegye a Szálasi kormányt nem ismeri el....?.. Kerekes polgármester október 16-án reggel a közállapotok további romlásának megakadályozása érdekében szigorúan ellenőrizte a szesztilalmi rendelet betartását, és kivétel nélkül minden szórakozóhelyet bezáratott, 16 7 További
