Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

r- 310 ­teendőnek a közmüvek megvédését,-'a berendezések megóvását tartotta. Ezért megbízható városi lakósokból, főleg -/a közmüvek munkásaibői őr­séget szervezett, akiket a városban talált és a fegyverkereskedők rak­táraiból kölcsönzött fegyverekkel szereltek fel*.Ezen a napon a nyila­sok a városból l?-20 baloldali magatartásukról ismert egyént elhurcol­tak, akiket a Gestapo kihallgatott, majd Velencére és innen Dachauba szállították őket. November 3-án a munkásmozgalom 30 tagját Komáromba internálták, majd onnan koncentrációs táborokba Ausztriába vitték. 17/ Ezután a városban és a megyében hatalomra került nyilasok rémuralma következett. Pintér főispán és Gyökér alispán rendeletére megkezdték a zsidóvagyonok szétosztását, A bútorokat és egyéb ingó­ságokat, főleg a jobboldali nézetükről ismert személyek kapták meg. A sárbogárdi főszolgabíró németellenes magatartásuk miatt Sárbogárd, Ká­lóz, és Cece községekből ujabb 14 személyt internáltatott. Valóságos haj­tóvadászatot rendeztek a megye alsó járásaiban ejtőernyővel leszállt angol-amerikai pilóták kézrekeritésére. Az adonyi járási főszolgabiró erejét nem kiméivé vezette ezeket a megmozdulásokat. 18' A .Marosi} megyei és községi polgári közigazgatást háborús célokra használták fel, és ezt október végén egyre jobban hangsúlyozták is. A még itthon tar­tózkodó 18-48 év közötti férfiak munkaerejét a Margit-erődvonal építé­sére használták fel, amely a Balatontól Székesfehérvárra és a Velen­cei tóra támaszkodva Érd-Budapest irányában több kilométeres mélységbe kiépítve szelte át a megyét. A közigazgatási szakemberek feladata volt a lakosságnak erre a munkára való kirendelése, sőt egyes esetekben a német és magyar katonai szakemberek mellett a munkák irányítása is. A "honvédelmi munkákban" igen szerencsésnek mondhatták magukat azok az épí­tőmunkások, akik a bombatámadás következtében szétrombolt középületek és lakóházak helyreállításán dolgozhattak. A nép által csak nyilasoknak ne­vezett Magyar' Nemzeti Szocialista Párt tagjai semmi népszerűségnek nem örvendtek, sőt terrorintézkedéseikkel a lakosságot egyre jobban elide­genítették maguktól. Október 20-án az alispán rendeletére plakátokat ké­szítettek, amelyeken a Magyar Nemzeti Szocialista Munkaállam és a Hun­garista Mozgalom célját ismertették. 19/ Október végén már mindjobban megfigyelhető a közigazgatási hatóságok és a Nyilaskeresztes Párt Hun­garista Mozgalom Pártszolgálatának együttműködése. 20/ A nyilasok poli­tikájuk népszerűsítése érdekében közösen kívántak dolgozni a városi ha­tósággal, különösen a számukra nehéz ügyek megoldásában. Pl. közösen igye­keztek elhelyezni a menekülteket, lakásfelméréseket hajtottak végre, és a nagyobb lakásokat a párt nevében le is foglalták. Ezt a munkát novem­ber végen, december elején végezték, amikor két pártszolgálatos, és egy rendőrségi detektív végigjárták a fehérvári lakásokat. Október 26-án...min­den nevelőintézetet katonai célra vettek igénybe. 21/ Október 28-ári ki­hirdették a megyében a rögtönbiráskodást. Az alispán.a községi vezető­jegysqket katonaszökevények felkutatására, illetőleg a kirendelt karha­talom támogatására-szólította fel. Közben több községben a demokratikus érzelmű közigazgatási tisztviselőket elbocsátották* A polgári közigazgatás november elejém már teljesen alá volt rendelve a hadműveleti kormánybiztosnak. Amikor a veszprémi káptalan er­dőtilvatala panaszt emelt az alispánnál a németek ellen, mert azok a cse­lédek részére hatóságilag is visszahagyott tűzifát elszállították, az al­ispán csak semmitmondó intézkedést hozott. 22/ A városban a férfi munka-

Next

/
Thumbnails
Contents