Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 308 őrnagy a hadtestparancsnokság képviseletében, Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter, Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának több évtizedes tagja, Baky László belügyi államtitkár, gróf Széchenyi Yiktor magyar kir. titkos tanácsos, Hubay Kálmán országgyűlési képviselő, a Nyilaskeresztes Párt egyik vezére és ezeken kivül a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több osztályvezetője és kiküldöttje. Vitéz Toldy Árpád székfoglaló beszédében leplezetlen nyiltsággal fejtegette megvalósítandó szélsőjobboldali nézeteit. Programjában a háború továbbfolytatása mellett kardoskodott, és nyilt szélsőjobboldali propagandát hirdetett. Hitet tett a fasiszta Németországgal való szoros szövetség mellett. A világháborúról ugy emlékezett meg, mint amelyet idegen hatalmak kényszeritettek a magyarságra. A közgyűlésen Jurcsek Béla földmüvelésügyi miniszter üdvözlő beszédet mondott a megye törvényhatósága nevében, és meleg szavakkal köszöntette a főispánt. Beszédében továbbá a hadigazdálkodásra áttért magyar mezőgazdaság "áldozatvállalásáról" beszélt, és fasiszta rendszerű mezőgazdasági programját ismételte meg. Gömbös Gyulára emlékezve igy folytatta beszédét: "Gömbös Gyula itt Fehérváron mondotta él első beszédét. Ér'z a törvényhatóság érezte át először Gömbös Gyula politikájának igaz lényeget," 6 Ezen a közgyűlésen előkerült minden, amely a megyei törvényhatóság múltjában ellenforradalmi és népellenes volt. A vármegyei Törvényhatósági Bizottság közgyűlésé., a megyei tisztitkar egy része fel is sorakozott a német háborús érdekek mellé, és támogatásáról biztositotta a kormány és a minisztériumok megjelent küldötteit. Más része, akik a józanul gondolkodók soraiba tartoztak korábban is, a főispáni beszéden megrendült. Rossz visszahatást szült a beszéd a megye és a város olyan tisztviselői között is, akik az ellenforradalmi rendszert a legjobb tudásukkal szolgálták. A német megszállás, a háború okozta szenvedés, az ártatlan emberek üldözése - bár későn - józanodási folyamatot inditott el közöttük is. A főispán távozása után nyugdíjazását kérte Farkas Sándor, a város polgármestere. Az uj polgármester Kerekes Lajos lett, aki korábban helyettes polgármesterként működött. A város május elején rendkivüli közgyűlést hivott össze, ahol a rágalmazások ellenére igen elismerően nyilatkoztak a nyugalmazott főispán, Csitáry G.Emil, a távozó főispán, Jankovich Miklós és Farkas Sándor, a nyugdíjazását kérő polgármester érdemeiről. A Vármegyei Törvényhatósági Bizottság május 11-én tartott közgyűlésén pedig Jankovic,] Miklóst a bizottság örökös tagjává egyhangú közfelkiáltással megválasztotta. 7' Az uj főispán, mint ez már várható volt az úgynevezett "zsidókérdést" kivánta minél sürgősebben megoldani. Megyeszerte már áprilisban megszüntetni kényszerültek működésüket a zsidó ügyvédek és az orvosok, bezárták a zsidó kereskedők boltjait, majd megkezdődött r.a zsidók koncentrálásának első szakasza: zsidók csak a város kijelölt utcáiban, kijelölt házakban lakhattak, több család kapott egy közös lakást. Később a zsidókat gettóba,majd a MÁV Jármüjavitó melletti Eppinger féle téglagyárba vitték. Vagyonukat leltározták, bútoraikat pedig a zsidótemplomba hordták össze. Az ingatlan zsidó vagyont a Közjóléti Szövetkezet parcellázta vagy saját kezelésbe vette. Sok zsidó házat a németek, augusztustól kezdve pedig az egyre sűrűbben érKező menekültek foglaltak el. Az is megtörtént, hogy zsidó házat /pl. Kalózon/ a csendőrörs vett birtokába. 8 A zsidóellenes rendszabályokat a