Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: "Az élet megindulása a felszabadulás után" témakör kutatása a Szegedi Állami Levéltárban / 283–291. o.
- 285 körű forrásanyagból kell meritenünk, mint a földosztás tárgykörének kutatása időszakában tettük. Akkor ugyanis túlnyomórészt az üggyel foglalkozó szervek irataiból merítettünk. Indokolt, hogy felülvizsgáljuk terveinket és azokat kiegészítsük. Alább elsősorban a Szegedi Állami Levéltár anyagában végzett és végzendő feltárásról lesz szó. Szeged thj.város, Csanád megye és Makó város iratai, továbbá a gyűjtőterületünk államigazgatási, vállalati és egyéb fondjai jönnek számitásba. Szervezetünkbe nem tartoznak ugyan az MSZMP megyei archívumai és a központosított szakszervezeti levéltár iratai, - átvizsgálásának szükségessége azonban vitán felül áll. Levéltáraink anyaga arról a területről való, amelyik úgyszólván elsőként szabadult fel a Vörös Hadsereg hadműveletei nyomán és elsőnek kezdett hozzá a korábbi politikai, társadalmi helyzet megváltoztatásához. Ez a terület szeptember' utolsó napjaitól október középéig i. /Battonya 194-4-. szept. 26-án, Nagylak szept.24-én, Makó szept. 26-án, Szeged okt. 11-én/ úgyszólván három hét alatt, az anyagi és emberélet számottevő pusztulása nélkül érte meg a harci cselekmények végét. Ez a körülmény lényegesen befolyásolta az uj élet megindulását. Emellett nem hanyagolható el a demokratikus élet kibontakozása felé vezető utón az a ,tényező, hogy itt a változást lényegesen elősegítette a múltból öröklött politikai helyzet. A gyors változás nem érte meglepetésként azokat, akik azt már várták és készültek rá. Ezek az erők addig elnyomott és kizsákmányolt osztályokból, főleg a szegedi gyárak munkásaiból, a makói kisiparos-dolgozókból, kistermelőkből, hagymakertészekből, Csanád megye keleti felén még jelentős forradalmi hagyományokat őrző telepes községekből, a mezőhegyesi állami birtokon dolgozó időszaki napszámosokból, szervezett munkásokból kerültek ki. Bár a Vörös Hadsereg gyors előretörése a terület kifosztását megakadályozta, a háború okozta károk itt is jelentősek voltak: a mezőhegyesi jószágállományt elhurcolták, a makói és a szegedi hidakat felrobbantották, az emberek hadrafo-gható részét és a még katonaköteles kort el nem ért ifjúságot, a leventéket /ahol volt ideje erre a közigazgatásnak/ nyugatra vitték. A megyei és a városi vezető tisztviselők és a karhatalom ugy- . szólván teljes egészében elmenekült, de különösen a Csanád megyei részeken a községi igazgatás személyzete a helyén maradt. Az uj élet meginditása érdekében volt kire támaszkodni, és voltak olyan személyek nem is csekély számban, akik azt biztatás nélkül el is kezdték. Szegeden az ipari munkásság legjobbjainak nagy része hazakerült az internáló táborokból, Makón pedig, egyetlen városa lévén Csanád megyének, a munkásság és a haladó értelmiség fogott a kibontakozó élet megszervezéséhez. Városi emberek hivták életre a megyei, a járási és a községi igazgatást, ők • indították meg a politikai és a gazdasági életet. A feltárás szempontjából a helyi ill. a megyei és városi nemzeti bi zottságok, pártok , tömegszervezetek iratain kivül /ha az utóbbia-
