Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: "Az élet megindulása a felszabadulás után" témakör kutatása a Szegedi Állami Levéltárban / 283–291. o.

- 286 akbol egyáltalán vannak a levéltárban/ a főispán, a közigazgatási bizottság

, a törvényhatósági bizottság

^ az alispán

, ill. a törvényhatósági .jogú város polgármesterének

'elnöki és. bizalmas iratai tés a számvevőség jönnek elsősorban tekintetbe. Mivel e fondok túlnyomórészt numerikus rendszerűek, vannak kezelve, úgyszólván egészük darabonkénti átnézése szükséges. Különösen ügyeljünk a főispáni állagokra, - a főispáni bizalmas, közellátási, esetleg egyéb állagokra és azok szintje alatti iratokra, kigyűjtött csomókra, - a jóvátételre, segélyezésekre afrb, vonatkozó, iratok.- , ' A főispáni fond valamennyi iratának átnézése elkerülhetetlen. Ugyanezt mondhatjuk a th. közgyűléseken felvett .jegyzőkönyvekre. Szegeden a törvényhatósági.bizottság, amely - a virilis alapon nyugvó képviselet teljes megszüntetésével - már a pártok, az újjászervezett közigazgatás, a Nemzeti Bizottság és a szakszervezetek delegáltjaiból állt, december 27-én ülésezett először a felszabadulás után! Minden lényeges esemény, ami a megyében, a th. városban /Csanád megye és Szeged thj. város/ történik, szóba kerül az üléseken, vagy benne van a törvényhatóság első tisztviselőjének beszámolójában. Az alispán vagy a polgármester beszámolójához a bizottság tagjai hozzászólnak és ezekről az egyes pártok érdekei, állásfoglalása, nézetei tűnnek ki. Szegeden a kommunista tagok az ujjáépitésre, a romok eltakarítására a közmüvek működésének megindítására buzditják a közigazgatást, és ehhez ajánlják fel erejüket;a szociáldemokrata párt jobboldali saártiyát képviselők szidják a közigazgatást, amiért nem tud rendet teremteni a piacokon, nem korlátozza a feketézőket stb. Ugyanakkor a kisgazdapártiakat képviseletük arányszáma érdekli a legjobban. A th. bizottság meghallgatja a polgármester jelentését, amelyet alárendeltjei jelentéseiből állított össze. Ezek során pl. a tisztiorvosét is beveszi jelentésébe, amelyből kitűnik, hogy tífuszban közel 4-OO-an betegedtek meg, nincs szappan, nincs tüzelő, nincs v.asalószén. Sok tizezer /60-<60.000/ szovjet sebesült fekszik a város kórházaiban, a klinikákon és az iskolákban. Többezer a magyar hadifogoly és a délvidéki menekült. A közellátás szinte a legfőbb helyet foglalja el az üzemek és a hivatalok működésének megindítása mellett. Értésül&ik nyomban a felszabadulás után szervezésre kerülő polgárőrség, majd a rendőrség megalakulásáról, helyzetéről és működéséről. Továbbá arról a harcról is, amelyet az egyes pártok azért folytatnak, hogy befolyást gyakoroljanak ezekre a fontos szervekre és kivivják a személyzeti létszámban párttagságuk arányos képviseletét. A th. bizottság lényegében a tudomásulvevő szerv, amelynek jegyzőkönyvei az egész életet tükrözik, habár irányitó tevékenyege alig van. Gyorsabb az élet, operatív intézkedésekre van szükség, a hagyományos keretek között életre hivott szervek még ha más összetételben is, inkább csak tudomásul veszik a történteket. Amikor meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány működése nyomán sor kerül ennek a szervnek is az előbb ismertetett módon való átalakítására - márciusban -, több azután sem történik a th. bizottságban, mint-a megtörtént események tudomásulvétele. Speciális, külön érdeklődésre tarthat számot az a tény, hogy Szegeden