Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Rademacher, H.: A múzeumi és levéltári gyűjtemények problémája: Archivmitteilungen, 1964. 4. / 210–224. o.

- 214 dalmas ütközőpontot jelent, nevezetesen ha a levéltárak is foglalkoznak kortörténeti gyűjtemények felállításával és kifejlesztésével. A két intézmény kölcsönös elhatárolásának döntő kérdése éppen itt jelentkezik-. "V A szerző idézi a Knorr által felvetett követelményt* hogy ; tudniillik "a levéltárak és a muzeumok légyenek a munkásjaozgalpm történetével kapcsolatos anyagok tartós megőrzésére egyedül jogosított intézmények", a tartós megőrzés fogalmába nyilván beleértve a gyűjtést is* Eltekintve attól ^jegyzi meg a cikk •*-.* hogy e követelmény nem veszi figyelembe a Német Szocialista Egységpárt Központi Pártarchivurnának, valamint a helyi; pártbizottságoknak a munkásittozgalom történetének kutatásával s az idevágó anyagok gyűjtésével kapcsolatos funkcióját, ''-i úgyszintén átsiklik ama követelmény felett, is* hogy számos egyéb* nem; ; speciálisan a munkásmozgalom történet ével kapcsolatos anyagok gyüjté-; sét és tartós megőrzését is biztosítani kell,; - Knorr alapgondolatát:, a gyűjtőmunkának meghatározott intézményekben való koncentrálását he-, lyesnek kell tartani*; De meg mindig, nyitva marad a kérdés T hogy. a levéltárak és muzeumok azonos módon legyenek«-e

% valóban fennek á gyűjtő*munkának illetékes szervei* • v A szerző szerint itt eleve meg kell' állapítani* hogy a-tulajdonképpeni gyűjtőmunka* vagyis speoiális állagoknak a gyűjtő közvetlen igényeihez és érdekeihez igazodóan* tehát a szubjektív válogatás sza*-' bad mérlegelési szempontjai szerint történő felállítása * nem lehet a levéltárak általános feladata,, /Az irodalmi és..;áájs Jri&sonló levéltárak itt nem vehetők figyelembe,*; minthogy egyébként :

ís különleges helyét foglalnak el a levéltárak között*/ ; A levéltárosok részéről - folytatja a cikk - ismételten tapasztalható volt a törekvés* hogy élesen elhatárolják magukat a gyűjtemények problémájától* illetve a gyűjtőmunkától* Eeisner például; megkülönbözteti a tulajd&nképpeni levéltáraktól Ma'mesterséges gyűjtőmuhkával létrehozott pseudo-levéltárakat"* Brenneké-Leesch pedig határozottan kijelenti: "A levéltártól, melybe a keletkezett iratanyag beáramlik, lényegileg mélységesen idegen a gyűjtemény fogalma". Hasonló eredményre jut Enders is* midőn•••* a kérdés élét némileg tompítva - hangsúlyozza: "A levéltárosnak tudatában kell lennie annak, hogy főfeládatát nem a "gyűjtés" képezi". Amennyiben tehát egyes levéltárak mégis rendelkeznek ilyen jellegű* elsősorban kortörténeti gyűjtöményekkel, '.• > alapjában véve már átlépték saját illetékességi körüket és lényegüktől idegen területre hatoltak be

V Ugyanakkor lEiszont el kell ismerni* . hogy a levéltárak e tevékenységükkel nem ritkán jelentős érdemeket szereztek, melyeket annál inkább méltányolni kell* minthogy a muzeumok mint kimondott gyűjtő intézmények e tekintetben amultban bizonyos mulasztásokat követtek el* Ugyanolyan joggal* ahogy Meisner a levéltárak : szempontjából követeli a munkaterület tagosítását* vagyis igényli az illetéktelenül múzeumi tulajdonban lévő levéltári anyag átadását, a. gyűjteményanyagot illetően - hangsúlyozza a szerző - a muzeumok is felléphetnek.hasonló igényekkel a levéltárakkal szemben. A kortörténéti gyűjtemények pedig kétségkivül gyűjteményanyagok, s mint ilyenek megkülönböztetendők a tulajdonképpeni levéltári anyagtól^