Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Rademacher, H.: A múzeumi és levéltári gyűjtemények problémája: Archivmitteilungen, 1964. 4. / 210–224. o.
- 215 A szerző,.eddigi fejtegetéseit összefoglalva megállapítja, hogy a levéltárak és muzeumok között két ütközőpontivan: a muzeumokban lévő levéltári anyag egyfelől és a levéltárakban lévő gyűjteményanyag, illetve múzeumi, anyag másfelől. E két komplexum, melyek közül az első elméletileg tulajdonképpen tisztázottnak tekinthető, képezi az elhatárolási probléma magvát. E probléma, megnyugtató megoldása a szerző, szerint szilárd alapot fog nyújtani a levéltárak és muzeumok tényleges együttműködéséhez, és - tul az alkalmi kölcsönös, konzultá. ciókon és segítségnyújtáson - uj és bizonyára magasabb szintű közösy • tudományos és szervezőmunka; kialakulását fogja elősegiteni. ..V A kérdés történeti előzményeire utalva a szerző rámutat, •''•..': hogy az 1911-ben Grazban rendezett levéltári konferencián Paul Zimmermann vetette fel azt a követelményt, hogy a levéltárak állitsanakfel : kortörténeti jellegű gyűjteményeket r mig maga a kortörténeti gyűjtemény fogalma Helmuth Roggetől ered. Rogge ~ a legnyomatékosabban állást foglalva a levéltárak eziranyu gyűjtőmunkája mellett - a következőkben fogalmazza meg> milyen anyagokból tevődik össze szerinte egy ilyen kortörténeti gyűjtemény: "Minden olyan irott, vagy nyomtatott, anyagból, kivéve a hagyatékokat', melyeknek kortörténeti forrásértéke van, vagy előreláthatólag iesz"*• Á hagyatékokat azért zárja ki e fogalomkörből,, mivel azoknak, véleménye szerint többnyire nincs általa- ... nos össztörténeti. vonatkozásuk,., hanem egy-egy individuális személyiség által meghatározott jelleget hordoznák, ^megállapítása azonban - a cikkiró szerint -'legalábbis kétségbevonható. Rogge - tekintetbe véve az e fajta levéltári vállalkozások költségességét, mint amilyen a gyűjtemények kialakitása is. -.mindazáltal elismeri, hogy "a levéltárak főfeladata mindenkor a régisztraturak és régisztratura-állagok befogadása és megőrzése lesz és-az 1 'is marad"» . A szerző a továbbiakban Hans-Stephan Brathernek a levéltári gyűjteményekkel kapcsolatos álláspontjávai-foglalkozik, mint amely széleskörű perspektívát nyit a gyűjteményanyag kezelése tekintetében. Brather szerint ugyanis nem az illetékességnek, hanem a célszerűségnek kell a döntő tényezőnek lennie abban a : kérdésben, hogy az érintett gyűjtemények hol nyerjenek elhelyezést; Ezzel összefüggésben az állami levéltárpolitikának véleménye szerint nem csupán az a feladata, hogy az illetékességen kivüli levéltári anyagnak, vagyis a gyűjteményanyagnak levéltári tudományos szempontok szerint végzendő feldolgozásán őrködjék, hanem az is fontos kötelezettsége, hogy "áttekintése legyen a meglévő levéltári anyagról, és hogy a keletkező illetékességen kivüli levéltári anyagot lehetőség szerint azokhoz az intézményekhez irányitsa, amelyek a feltáráshoz és felhasználáshoz a legjobb előfeltételekkel rendelkeznek*" Brather szerint ezzel biztositani lehetne a levéltárak, muzeumok és könyvtárak munkájának tényleges koordinálását . A kortörténeti gyűjtemény fogalma - folytatja tovább a cikk - alapjában véve tisztázatlan, és konkrét profilirozásra szorul, hogy egyértelműen lehessen alkalmazni. Semmiképpen sem volna helyes ezt a fogalmat a saját korunk történetéhez, azaz a közvetlen jelen történetéhez kapcsolódó gyűjtemény megjelölésére használni, ahogy ezt például Knorr teszi. A történeti periodizáció módszerei itt nem segitik elő a
