Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Rademacher, H.: A múzeumi és levéltári gyűjtemények problémája: Archivmitteilungen, 1964. 4. / 210–224. o.
V 212 *tétellel, hogy biztosítják azoknak levéltári tudományos módszerekkel történő feltárását s az Állami Levéltári Fond központi fondjegyzékében történő regisztrálását* Elvileg nézve a kérdést - folytatja a cikk <- állami levéltári anyag természetesen nem tartozhat a múzeum gyűjtőkörébe, és rendezett körülmények között nem is kerül oda, jóllehet egyes esetekben előállhat olyan helyzet f mely bizonyos állagokat elszakit eredeti hovatartozási helyüktől,,Ez azonban éppúgy vonatkozik a levéltárakra, mint a muzeumokra, .Ez a probléma mindenesetre csupán határeset a muzeumok* közelebbről a történeti muzeumok és a levéltárak viszonyában* E viszony tisztázása' természetesenátfogó ; és mélyreható elemzést kivan, mely egyaránt kimutatja a közös, valamint eltérő vonásokat a levéltárak, illetve muzeumok működésében,' A szerző szerint itt a következő szempontok merülhetnek fel: mindkét intézmény különböző történeti forrásanyagok őrzésére, gondozására 1 és a kutatás számára hozzáférhetővé tételére hivatott, azaz mindkettő <- dokumentációs intézmény* Mindkettő részben egymással egybehangzó, vagy parallel haladó* de semmi esetre sem kifejezetten ellentétes tudományos módszereket alkalmaz munkájában, A levéltárak is, a muzeumok is általános, társadalmijelentőséggel biró, fontos állami kultúrpolitikai intézmények* Ugyanakkor, tekintettel mindenkori sajátosságaikra, vannak bizonyos területek, ahol funkcióik és állagaik tekintetében kereszteződés tapasztalJhat'ó, Ezt azonban '-hangsúlyozza a szerző - elvi elhatárolással, a funkciókörök világos rögzítésével, s a két intézmény: jövendő közös, egymást kölcsönösen támogató és kiegészítő tevékenysége irányelveinek kidolgozásával ki lehet küszöbölni, A kölcsönös elhatárolás döntő kérdése az úgynevezett kortörténeti gyűjtemények hovatartozásának megállapítása, A szerző felveti a kérdést, hogy amennyiben a muzeumok és levéltárak egyaránt dokumentációs célokat : szolgálnak*.s ennek megfelelően történeti forrásanyagok' gyűjtésével* szabályszerű megőrzésével és felhasználhatóságuk biztosításával íoglalkóznak, - miben különbözik egymástól ennek a dokumentálásnak múzeumi,, illetve levéltári formája, s egyáltalán - mit jelent e két intézmény vonatkozásában a dokumentáció fogalma?: A dokumentáció szükségességét a természettudományok és a technika igényei vetették fel, míg a társadalomtudományok jó ideig mellékesnek tartották, s csak a legújabb időkben ismerték fel jelentőségét, mint azt az 1953 novemberében* Berlinben megrendezett 2» Dokumentációs Tanácskozás is bizonyitotta. Lényegében azonban a főleg a tudományos könyvtárak által mindmáig végzett irodalmi forrás-dokumentáció kérdései álltak a társadalomtudományok érdeklődésének előterében, Ez a helyzet azonban - hangsúlyozza a szerző -, figyelembe véve a sokrétű modern társadalmi problematikát, ma már nem kielégitő. A Német Dokumentációs Társaság 1954^-ben, Bad Brückenauban tartott 6. évi közgyűlésén a következő meghatározást rögzítette: "Dokumentálni
