Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Papritz, J.: A levéltárak tömegproblémájához: Der Archivar, 1964. / 200–203. o.
- 202 a megőrzés motivuma a történeti forrásérték lett. Ez tekintélyesen növelte az anyagot, mert mindent megőriztek, ami a politikai és országtörténetre vonatkozott* AH, századtól ehhez járul a gazdaság-, kultur- és művészettörténet és a szociális történelem* Ma további tudományos szakok, jelentkeznek* '..••• Az irott anyag megőrzését más is indokolja. Az 50 év előtt esetlég selejtezendőnek itélt anyag ma értékes* 1800 előtti anyag ma már egyáltalán nem lesz megsemmisítve, sőt a kimélet előrejött 1861re, 1871-re, és a jelek szerint az idővel előbbre fog jönni* - A második világháború következményeként a nyugati külföldön Vannak olyan jelenségek, mint Németországban az. első után* A hadseregnek és a hadigazdálkodásnak feloszlatott, hivatalai, feladott gyarmatok stb* megnöyelték a levéltárakba özönlő anyagot* Ennek hatásaként az 1955-ken Namurban tartott Table Ronde témája a selejtezés volt, s ezt tűzték ki az 1956TOS nemzetközi levéltári nap témájául is* A sulyok háborús veszteségek folytán azt lehetett hinni, hogy Németországban ilyen gond nincs, de az 1957-es koblenzi levéltári napnak is ez volt a témája, és itt Wilhelm Rohr radikális rendszabályokat ajánlott. A selejtezés tárnájáról egy sereg tanulmány készült, amely mind a hatalmas számokra hivatkozik* Németországban megbizható számadatok nincsenek, csak bizonytalan elképzelések hallatlan aktatermelésről. Papritz 1950 óta minden levéltáros évfolyammal alaposan végigvizsgálta két minisztériumnak /szövetségi v. valamelyik országé/ az iratanyagát, és a várakozás ellenére azok sokkal kisebbek, mint amire számítottak, és nagy egységek vannak közte, amik eleve nem megőrzendők* Az 1956-os látogatás alkalmával a szövetségi belügyminisztériumba beérkező iratok számát 3QÓ.0QQ'-re tették* Legyen ez ma 500.000 = 1.000 porosz mintájú csomag = 83 folyóméter* Á szokásos selejtezés után marad 40 méter, tíz év alatt a növekedés tehát, még ha semmit sem selejteznek, 800 folyóméter. A párizsi, moszkvai, római százkilométerekhez képest nem nyugtalanító. Az egyéb minisztériumok anyaga is a nemfontos kiválása után olyan mennyiséget tesz ki, amihez a mostani levéltárosok már hozzá vannak szokva. •'•;.' Számos minisztérium alapos megvizsgálása után a következőket kellene a fontosabb irattermelő helyeken megállapítani: 1»/ Az évente beérkező iratok száma. 2./ Az Xg& kéleik$feetfr fifátaj^ag^eíjedeliM* átsjsáfiiitvakb^ 11 cm-es iratcsomagokra; 12 ilyen csomag tesz ki egy állványmétert. 3./ Felbecsülni, hogy az évi iratanyagból mennyi tekintendő 1éveltározandónak* . - Csak'ha ezek a számitások a. fő aktatermelő helyekről együtt vannak, lehet általánosan elismertetendő határozatokat hozni* , Addig az anyag tudományos értékelésének metódusát fejlesszék, hogy méltatlan anyag ne kerüljön a levéltárakba* Itt az iratanyag^sajátos strukturális formájából kell kiindulni, mert a különféle regisztraturakra különféle metódust kell találni*