Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - FIGYELŐ - Papritz, J.: A levéltárak tömegproblémájához: Der Archivar, 1964. / 200–203. o.

- 201 ­Á levéltárakat rejtett voltuk megóvja a nyilvános kibeszélés­tó'l, holott a hivatalos Írásbeliség túlburjánzásának legjobb tükörképei. A levéltárosokat időnként pánik fogja el a feléjük áradó anyag láttán. 150 évvel ezelőtt Oesterreicher, a bambergi levéltár.Vezetője csak az okleveleket tekintette levéltári anyagnak, 3/ az aktákat sem; akarta be-­engedni, •••..:• •' •;..:.... , Már. a XIX, század elején felmerült, a levéltári anyag- tömegé- . nek problémája, H.A, Erhard lc334~ben állást; foglalt: A.levéltáraknak j • az aktákat éppen ugy őrizni keli, -mint az okleveleket, mert történel­mi forrásértékük van, Az aktákat azonban értékelni: és selejtezni kell. ••• Ez egyike a legnehezebb munkáknak, 1 és különösén tekintetbe kell itt venni a tudományos szempontokat, / •.,.>• •' •• ,•.',-.•''•••.'•• -';.';'. Az előrehaladó XIX, században-a levéltári értékelés* váloga­tás és selejtezés állandó szakmai témája lösz a levéltárosoknak. Az el­ső' világháború útán hirtelen aktaözön keletkezett, -A régi rezsim fel­bomlása idő előtt és hirtelen; tett feleslegessé a közigazgatásban óri­ási papirtömegeket, amelyek, egy éhként niég évtizedekig a hivatalokban maradtak volna és csak részénként kerültek volna a levéltárakba, A had­seregnek és a hadigazdálkodási intézményeknek a felbomlása nehezen át­tekinthető anyagtömeget ontott a levéltárba,;• ráadásul megőrzési prob­lémák is merültek fel az állórendezők, gyorskápcsolók és a háborús pa­pir miatt. Levéltári megőrzésre nem érdemes anyagot kellett átvenni felbomló hivataloktól, amelyek azokat a felszámoláshoz még időnkénti­géhyelték* A leginkább érintett birodalmi levéltár szisztematikusan és meggondoltan kidolgozott egy selejtezési eljárást, amelyről Ernst Müse-i beck számol be /Archivstudieh* 1931/* Az egyes szolgálati helyekről, be-; szállitott aktatömegekre vonatkozó számadatai /pl«'a birodalmi jóváté*­teli hivatal 352000 kötete/ nem maradtak hatás nélkül .a szaktársaira. A tömegprobléma' divatos szó lett, ; 20 ^emeletes levéltárak Vizióit lát- : ták,s csak a pánikhangulattal magyarázható, hpgy a porosz állami tit­kos levéltár nem akarta'átvenni a porosz hadsereg aktáival a porosz tiszti özvegyek és árvák kasszájának; iratait,'hanem meg akarta: semmisi­teni azokat, holott később a leginkább kutatott anyag lett a porosz had­seregre vonatkozólag. Hasonló hangulatból akarták kidobni a XVI* szá>­zadtól kezdődő olyan biróságí anyagot, amely a kulturális és szociális történet egyedülálló forrása. A levéltárosképzésben ez ugy fejeződött ki, hogy egy Ítélettel biró levéltáros tud aktákat selejtezni. Ez az ; elszánt buzgóság végülis jóra vezetett: a porosz levéltári igazgatás egységes eljárást dolgoztatott.ki a selejtezésre. így azonos rendszerű ügyvitelnél előre tudták, melyik az az anyag, ami levéltárimegőrzés­re méltó* A; háborús .hullád ékpapir gyűjtés Vezetett arra, hogy a gazdag tapasztálatok alapján egy listát állitsanak össze, amely az egyes hiva­talok selejtezhető anyagát tartalmazza: ''Richtlinien für die Erfassung von Altpapier bei Behörden". Ennek kihatásaként egyes hivataloktól és hivatalcsoportoktól alig egy-két papirlapot vettek át. . De létrejött az ellenkező tendencia. Napjaink elmélete a meg­őrzendő anyag határait erősen kiszélesitette* Mig eredetileg a levél­tárak csak birtokjogi érdekeket szolgáló anyagot őriztek, később a köz­igazgatás érdekei is előtérbe kerültek, A francia forradalom következ­ményeként a levéltárakat a jogászoktól átvették a történészek, akiknél

Next

/
Thumbnails
Contents