Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

Elsőként említendők az országos és területi /megyei, városi, járási/ hatóságok s egyéb megyei hatáskörű államigazgatási szakszervek /az igazságszolgáltatás területi szerveire selejtezési utasitásuk irányadó/, valamint a működésük körében nagyjelentőségű vállalatok s országos intézmények, melyek főállagainak ügyviteli segédkönyvei iratok hiányában is a hivataltörténet jelentős dokumentumai. S ezen tul is öly sok forrásértékű adatot őriznek, hogy azok selejtezését nem lehetne javaslatba hozni* Az adataikban teljesebb iktatókönyvek és azok használatát biztosító mutatók egyformán -megtartandók; az egyes évfo- : lyamhiányok sem csökkentik a meglévő évek adatainak forrásértékét* Ezehkivül gyakorlati-jogi szempontból is bizonyító erejű, fontos dokumentumok* Más elbirálás alá. esnek a területi intézetek* intézmények, egyéb hivatalok, melyek megyei vagy kisebb illetékességű hatóságok se- r gédszerveiként működtek se működésüket a felettes irányitó szervek iratai általában jól dokumentálják* Amennyiben továbbá gyakorlati-jogi szempontból /pl* szolgálati igazolás stb»/ segédkönyvei nem szolgáltatnak adatokat> vagy elévültek, selejtezésük 10-20 évenként egyregy évfolyam hivataltörténeti minta meghagyásával elvégezhető. Külön elbirálást érdemelnek helytörténeti szempontból a nagyés kisközségek, azok a közép- vagy kisvállalatok és egyéb intézmények, melyek saját működési águkban kitűntek, vagy utódszerveik emelkedtek kif legvégül a főváros nem tipusos hivatalai, intézményei, melyek segédkönyvei, mint a történeti fejlődés dokumentumai iratok hiányában is általában megtartandónak minősülnek. Mégis az e csoportba tartozó szervek tömeges iratnélküli segédkönyvei esetében egyes évfolyamok kiselejtezése, valamint kisebb ügyvitelükre tekintettel a kevesebb adatot tartalmazó mutatókönyvek felhasználása és megtartása kérdésében az illetékes levéltár vizsgálatot végezhet és a selejtezésre indokolt javaslatot tehet. Az 1919. és 1945. évi iratok selejtezésére fennálló tilalom a segédkönyvekre is vonatkozik és az iratnélküli segédkönyvek selejtezése elmondottak szerint a levéltári Osztály engedélye alá tartozhat. Szólnunk kell legvégül a tárgyi átrendezésnél fennmaradó egykorú segédkönyvekről, melyek az uj nyilvántartások felfektetésével a kezelést, kutatást tovább már egyáltalán nem, vagy csak igen csökkent mórtékben biztosithatják* Ez a körülmény azonban önmagában külön értékelésre nem ad alapot és a segédkönyvek megsemmisítését sem indokolja. A kapitalista és népi demokratikus korból ugyanis hiány nélküli teljes ügyviteli állagok, egyes számviteli állagokat kivéve, nem maradtak. x