Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: Néhány gondolat az iratanyag levéltári feldolgozásának minőségi vonatkozásairól / 12–19. o.

- 12 Befejezésül is meg kell emlitsük, hogy mindazon szervek, melyeknek irataiban durva selejtezésre nincs lehetőség, de egyes állagaik jelentős mennyiségben értéktelen iratokat is tartalmaznak és. azok kiválasztása gazdaságos, vagy egyéb haszonnal jár /az anyag jobb hozzáférhetőségét, rendszerezését biztosítja/, az ügyek - ügykörök konkrét értékelését mutató, s jóváhagyott ügykörjegyzékek alapján az un, finom selejtezési eljárással selejtezhetek* Schneider' Miklós: NÉHÁNY GONDOLAT AZ IRATANYAG LEVÉLTÁRI FELDOLGOZÁSÁNAK MINŐSÉGI VONATKOZÁSAIRÓL Az iratanyag levéltári feldolgozását tárgyaló különböző tervezetek/legutóbb a levéltáros konferencián is megvitatott Sashegyi Oszkár féle összeállítás/ megnyitják a legfontosabb levéltári munkák távlatait, kifejtve azokat a legszükségesebb tennivalókat, melyeknek végrehajtása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy levéltárügyünk előre léphessen a levéltári munkák eredményessége terén. Az irányelvek munkafajtánként taglalják többek között a három alapvető levéltári" . munka, a rendezés, selejtezés és segédletkészítés legfontosabb teendőit. Bizonyos hiányossága a tervezetnek az, hogy a munkák felsorolásánál ideális, végleges iratanyagot tételez fel, nem számolva több olyan tényezővel, melyek gátolhatják, hogy az iratanyag levéltári feldolgozása során a mennyiségi eredmények mellett az iratanyag minősége is javulhasson: összetétel, jelleg, a hasznavehetetlen anyagok ará- ;'; nyának vonatkozásában. Ilyen tényező pl, - ami a legutóbbi konferencián, elhangzott előadásból is kitűnt -, hogy levéltárainkban, sajnos, sok olyan kisebb-nagyobb fond található, melyek a legújabb szemlélet szerint értékhatár alá eső szervektől erednek, vagy pedig egyéb szerveknek értéktelen irattöredékei. A másik tényező az. /a selejtezés vonalán/, hogy a jelenleg érvényben lévő ügykörjegyzékek nem tesznek kellő elhatárolást az ügyviteli, valamint a történeti szempontból őrzendő iratok között. További probléma a segédletkészítéssel kapcsolatban merül fel. Ugy tűnik, hogy az irányelvek megszabta segédletkészitési feladatok, legalább is egyelőre, nem számoltak kellő mértékben a helytörténeti kutatások igényeivel.