Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

- 7 öregségi /nyugdij/ bejelentéseinek OTI-SZTK-ban őrzött anyagaira. Azok a társadalombiztosítási területi szerveknél sem maradtak meg mindenütt teljességükben. Ezenkivül alkalmazás vagy társadalombiztosítási bejelentések és nyilvántartások körüli szabálytalanságokat az ellenforradalmi korban még a törvényhatóságoknál is szép számban találunk* Tehát azt mondhatjuk, hogy az alkalmazottak összes kategóriái vonatkozásában a szolgálati idő és javadalmazás dokumentumainak legteljesebb sorozatát legalább 50 évig meg kell levéltárainkban is őrizni,, s kiselejtezésük esetén is kellő történeti forrásanyag kiválasztására kell törekedni. A kapitalista üzemek, vállalatok anyagának rendezésénél végezhető durva selejtezések végül nemcsak a könyvelési iratsorozatokat érintik. A kapitalista gazdasági vállalatok termelő és értékesitő vállalatok voltak s bármi változatos a kezelése és lerakása a kereskedelmi levelezéseknek, az árukinálat-kereslet és lebonyolításával kapcsolatos belföldi kereskedelmi levelezések zöme értéktelen és amennyiben egész levelezés-sorozatok ilyen anyagot tartalmaznak, végül elkülönülnek a hatóságokkal, érdekvédelmi szervekkel folyt levelezés irataitól, durva selejtezés alá vonhatók. Emiitetteken kivül az anyag-áruforgalom, raktározás, szállítás bizonylatai /éves tervek, mérlegek kivételével/, s általában a II. sz. ügykörjegyzékekben kiselejtezhetőnek minősített tömegesen jelentkező több raktári egységet kitevő iratféleségek vonhatók durva selejtezés alá: az anyagbeszerzés, készletgazdálkodás, gyártáselőkészités, programozás bizonylatai, /az ügykörjegyzékekben kiemelt egyes törzskönyvek kivételével/, a vállalaton belüli befejezetlen és késztermék mozgatás, a szállitások, gépkocsiügyek bizonylatai, árvetés és számlázás bizonylatai, a társadalombiztosítás és vállalati munkásellátás bizonylatai, a munkaerőgazdálkodás, bérelszámolás bizonya latai /be- kilépő, munkakönyv nyilvántartás, egyéni bérnyilvántartó lap emiitett 50 éves megőrzésével/*s a számviteli és pénzügyi iratokból még /az emiitett pénzkezelési, könyvelési bizonylatokon kivül/ az állóeszközök nyilvántartásai változásának- leltározásának bizonylatai kerülhetnek durva selejtezés alá. A Fővárosi Levéltár gazdasági levéltári osztályának gyakorlata nyomán kiegészítőlég meg kell jegyezni, ha nem maradt fenn olyan más vállalati anyag, mely a vállalat termelését-müködését akár összefoglalóan is tartalmazza /tagú mérlegek, RT. közgyűlési jegyzőkönyvek és mellékletei, igazgatósági iratok, okmánytári iratok, szerződések, piackutatás, műszaki iratok stb./ és a vállalat az iparágban elfoglalt; szerepe révén akár egy országrész más gazdasági ágai fejlődésére nyújt forrásanyagot, ilyen esetben a durva selejtezésnek általában nincs helye. A vállalati durva selejtezések alsó korhatárát a forrásanyagok korábbi hiányai folytán a Fővárosi Levéltár 1920-ban állapitotta meg. 1919 előtt már nem csupán a vállalat, de egy egész iparág forrásai is figyelembe veendők a selejtezéseknél s mindez az állagok részletesebb vizsgálatával, értékelésével végezhető finom selejtezési feladat.