Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

— 6 — A szerv egész tevékenységét tükröző iratok: költségvetés, számadás, mérleg, főkönyvek selejtezési ügykörjegyzékeink szabályai szerint általánosan megtartandók, mig a főkönyv tételeit részletező segédkönyvek, egyéb kimutatások, naplók,pénztárkönyvek azok tartalma s a szerv működése szempontjából értékelendők, s általában azok tudományos-gazdaságtörténeti-helytörténeti jelentősége, vagy gyakorlatijogi jelentősége bírálandó el, Pl» a folyószámla könyvek kapitalista vállalatoknál általában megtartandók és figyelembe veendő az értékelésnél az összesitő könyvelési iratok megléte is. Yagyis abból a szempontból végezzük az értékelést, hogy az iratok a szerv működéséből mit és mennyire dokumentálnak. A pénztári-könyvelési bizonylatok, ha pusztán az ellenőrzést, igazolást szolgálják és nincsenek megtartandó iratmellékleteik, vagy nem pótolják a szerv történetileg értékélhető tevékenységének irathiányait s nincsen gyakorlati jelentőségük, kiselejtezhet ők. A vállalati pénztárkönyvre külön is megjegyezzük, hogy az 1920-as évektől a monopolkapitalizmus előretörésével a készpénzfizetés s ennek folytán a pénztárkönyv is elveszti jelentőségét. A különböző jelentéktelen könyvelési segédkönyvek, kimutatások és bizonylatok kevesebb helyről érkeztek:: be levéltárainkba. Nagyobb számban vettek át azonban levéltáraink az egyes szervektől s megszűnt vállalatoktól un. fizetési jegyzékeket, bérlistákat, egyéb alkalmazotti kumutatásokat, melyek gyakorlati-jogi jelentősége az alábbiak szerint birálandó el> s mint személyi jogokat biztősitó iratok különleges figyelmet érdemelnek* Amennyiben az alkalmazottakról a nagyobb vállalatoknál egyéni bérkarton is készült, illetve személyze- : ti törzskönyveket vagy a közületi szerveknél illetményszámfej tő könyveket is vezettek s azok teljessége megállapítható, a fizetési jegyzékek-bérlisták ez esetben minták meghagyásával selejtezte tők, az illetékes főhatóság /országos szerv/ selejtezési utasitása ügykörjegyzékében megjelölt határidő lejártával. Megjegyezzük, hogy társadalombiztosítási szempontból a dolgozók prémiumjegyzékei és a természetbeni juttatások jegyzékei, dokumentumai is fizetési jegyzéknek minősíthetők. Pótolják a fizetési jegyzékeket 1928-tól az OTI/SZTK/ bejelentési-kijelentés! nyilvántartások, és egyéb alkalmazotti munkaügyi kimutatások, esetleg a szerv egyéb ügyviteli iratai is, melyekből a munkaviszony, kezdete-vége, a besorolás, bérkategória is megállapítható. A személyzetimunkaügyi-bérezési nyilvántartások, amennyiben a fizetési jegyzékeket is pótolják, legalább 50 évig őrzendők, ugyanígy 50 évig őrzendők a fizetési jegyzékek is, ha más bizonylatok nincsenek, ha pedig külön vállalati- helytörténeti jelentősége ezután nem indokolja megtartását* egyes kiemelt évek /191-9* világháborús évek, 1944-45, gazdasági válság évei/ mintáinak meghagyásával selejtezhetők. Társadalombiztosítási szempontból még megjegyezzük, hogy a levéltári fizetési jegyzékek-nyilvántartások selejtezésénél nem hagyatkozhatunk vagy hivatkozhatunk a vállalatok, s egyéb szervek 1928 utáni