Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Borsa Iván: A Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárának útmutatói / 128–133. o.

- 132 A gyűjteményeknél keletkezésük vagy a Levéltárba való bekerülésük időpontja, a bennük őrzött anyag jellege, a gyűjtő rövid jellemzése. Mindez az 1. pontba leirt adatok alatt, külön bekezdésben kis betűs szedéssel. - Ha a két Útmutató ezen adatait szembeállítjuk egymással, nem lehet vitás a második kiadásnak az alaposabb adatközlésre való törekvése és e részek egységesebb szerkesztése. Az egyes fondok leirásánál a legterjedelmesebb rész a levéltári anyag ismertetése, az annotáció. A két kiadás közti fejlődd e részek esetében különösen a Művészeti Osztály köteténél szembetűnő. A levéltári anyag ismertetése az Irodalmi Osztály személyi fondjainál a fondképző kézirataival kezdődik. A Művészeti Osztály s-v mélyi fondjainál az első helyen a fondképző által alkotott anyag leirasa található /pl. kottakéziratok, rajzok, művészeti alkotások, visszaemlékezések, tudományos kutatások kéziratai/. Szinészeknél és rendezőknél első helyre "művészeti tevékenységük anyaga" /szerepkönyvek, előadások programja, szinlapok, fellépések visszhangja, szerepfotvk stb./ kerül. Intézmények fondjai esetében az annotáció élén a szabályzatok, rendeletek, jegyzőkönyvek leirása áll. Az anyag csoportosítása fajták szerint külön bekezdésben történik, le egyetlen időrendbe sorolás is előfordul. Ha a művész fondképzőnek autográf kézirata maradt fenn, az mindenképpen az első helyen található.- E müvek esetében évszámukat is közlik. Ha a fondképző maga látta el müvét évszámmal, ugy az évszám egyszerű zárójelben, ha az Útmutató öszszeállitói állapitották meg, ugy szögletes zárójelben található. Ha az évszám nem volt megállapítható,, zárójelben az "év nélkül" rövidítése olvasható. A bekezdés végén az ismertetett müvek /kéziratok, rajzok stb./ összmennyisége van feltüntetve. Az első helyen kiemelt anyag annotációja után következik a levelezés leirása. Ez két csoportra oszlik, a fondképző által és a fondképzőhöz irt levelekre. Mindkét esetben a leirás tartalmazza a ., jelentŐ3ebb levelezőtársak nevét,a név mellett a hozzá ill. az álta~ la irt levelek /táviratok/ számát. /Egyetlen levél esetében nincs szám./ Ezt követi a levelek évkoré a fent leirt megoldás szerint. A bekezdés végén fel van tüntetve a címzettek ill. levélírók össz-száma. Nem ritkaság az olyan személyi fondl, amelyben többszáz a levelezők száma. Intézmények fondjai esetében .természetesen csak a jelentősebb levelezők, szerződéskötők stb. nevét olvashatjuk számuk feltüntetése nélkül az egész anyagrész évkörének adataival. A levelezés után a fondképző életével, hivatali vagy társadalmi működésével összefüggő iratanyag ismertetése következik vagy időrendben, vagy iratcsoportok szerint. Az utolsó részben a fondképző által gyűjtött anyag /leginkább fényképek és rajzok/ leirása ta', *lálható, és itt kapunk tájékoztatást a fondképző egyes, rendszerint