Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Borosy András: Néhány szempont a falukrónika-írás gyakorlatának kialakításához / 117–121. o.
- 121 A fontos csupán az, hogy a község életére vonatkozó lényeges adatok közül lehetőleg ne maradjon ki semmi. Még egy-két szempontot szeretnénk felvetni. A krónikairó munkája során a községi irattárban találhat olyan levéltári szempontból értékes iratot, amely valamilyen oknál Xpgva nem került be az illetékes területi levéltárba. Ha ilyet találj ,, jól teszi, ha értesiti róla a levéltárat. Ha az iratra a községnek szüksége van, lehet róla fényképmásolatot késziteni. A salgótarjáni tanácskozás során igen gyakran esett szó arról, hogy mennyire lehet a krónika objektiv, mennyire érvényesülhet az iró szubjektiv felfogása és szabad-e, helyes-e a hibákról is irni? Természetes, hogy a krónika iró szubjektiv véleménye, álláspontja bizonyos fokig meg fog látszani a krónikán akkor is, ha a krónikairó nem akarja /persze ha akarja, akkor méginkább/. E& nem küszöbölhető ki teljesen. A krónika akkor lesz értékes történeti forrás, ha minél több tényt, adatot, konkrét eseményt jegyez fel, mert a későbbi kutatók számára ezek sokkal érdekesebbek, mint a krónikás egyéni nézetei. Ami a hibák feltárását illeti, ennek ma már politikai akadálya nincs, s elhallgatásuk nagymértékben csökkentené a krónika forrásértékét. Mivel a falukrónika a jövő kutatói számára készülő történeti forrás, nem lényegtelen kérdés az sem, hogyan és hol őrizzék meg a jövő számára. A község természetesen ragaszkodik a krónikához és nem akar tőle megválni. A községi tanács megfelelő helynek látszik a krónika megőrzésére, de csak bizonyos fokig. Előfordulhat, hogy a község élére olyan vezetőség kerül, melyet a krónika nem érdekel, sőt esetleg még olyan eset is előfordulhat, hogy valaki, akinek tevékenységéről a krónika kedvezőtlenül nyilatkozik, igyekszik azt megsemmisiteni. Ezért célszerűnek latszik, hogy a krónika két példányban készüljön s a másodpéldány a területileg illetékes állami levéltárban nyerjen elhelyezést. Y Reméljük, hogy a falukrónikás-mozgalom szélesebb körben is el fog terjedni hazánkban, s más v ;í irányú haszna és értékei mellett a falu és a parasztság történetének alapvető és jól felhasználható forrása lesz a jövő kutatók számára.
